Csak két tábor maradhat

Bezárják a bicskei és a vámosszabadi központot is.

Markotay Csaba
2016. 03. 17. 6:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemcsak a déli és a keleti határnál fekvő migrációs központokat (azaz a nagyfai, a kiskunhalasi, a békéscsabai és a nyírbátori befogadóállomásokat) szünteti meg a kormány a közeljövőben, hanem a Bicskén és Vámosszabadiban lévőket is. Annak ellenére, hogy ezek a legnagyobb nyitott befogadóközpontok, és a bezárásuk tervét eddig nem ismertették a nyilvánossággal. – Két befogadóállomás marad, Körmend és Szentgotthárd, több nem kell – tette egyértelművé lapunknak szerdán a parlamentben Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta, hogy a déli táborokat, így például a nagyfai állomást folyamatosan ürítik ki.

Kérdés viszont, hogy mi lesz azokkal a migránsokkal, akiket eddig ezekben helyeztek el. A nyitott befogadóközpontokban, Vámosszabadiban, Bicskén és Nagyfán az utóbbi hetekben majdnem 1200-an voltak, ami 15-20 százalékkal több, mint ezeknek a táboroknak a kapacitása. Jelentős a zsúfoltság az őrzött központokban is, ahol több mint 400 embert helyeztek el. Ráadásul az utóbbi időben naponta átlagosan 100 újabb illegális határátlépő érkezik a kerítéssel védett magyar–szerb zöldhatáron át (a legutóbbi adat keddi, akkor 79 migránst fogtak el), arról viszont nincs hír, hogy ezeket az embereket tovább- vagy visszaküldenék Ausztriába, illetve Szerbiába. Információink szerint több büntetés-végrehajtási intézetben is, ahol migránsokat helyeztek el, már csak néhány tucat szabad hely van.

A két, nyugati határ menti településen, Szentgotthárdon és Körmenden összesen 600-700 ember befogadására alkalmas sátortábor nyílik, legalábbis ez a terv. Szentgotthárdon viszont még meg sem kezdték az építkezést, mert a kiszemelt terület belvizes, ráadásul lakossági tiltakozás is nehezítheti a megvalósítást. Helyi beszámolók alapján úgy tudjuk, a kormány korábban Szombathelyen is befogadóállomást tervezett, de egyelőre letettek erről az elképzelésről. Azt nem tudni, hogy az a tábor mekkora kapacitással működött volna.

– Rákosmente lakosai nem akarnak a Fidesz által tervezett migránstábort a XVII. kerületben – ezzel a címmel tartott tájékoztatót szerdán a polgármesteri hivatal előtt Szilágyi György (Jobbik) országgyűlési képviselő. A politikus lapunknak azt mondta: miközben a különböző, fideszes vezetésű önkormányzatok sorra fogadnak el határozatot arról, hogy nem kérnek az uniós betelepítési kvótából, arra a XVII. kerület vezetése nem volt hajlandó, hogy a Jobbik kezdeményezésére ugyanígy kizárják a visszatoloncolás lehetőségét, illetve azt, hogy befogadóállomásokat nyissanak a területükön. Pedig ezeket több más kerületben, így a III., a IV., a IX. vagy éppen a XVI. kerületben gond nélkül megszavazták, ezért is tartja furcsának, hogy a XVII. és a XVIII. kerületben, ahol a repülőtér miatt logisztikai szempontból lehetőség lenne ilyen táborok vagy központok kialakítására, nem hajlandó a kerületek vezetése határozatot elfogadni.

A parlament ma kezdte volna meg annak a javaslatnak a tárgyalását, amellyel a kormány szigorítana a menekültügyi szabályokon, de az általános vita megkezdését elnapolták. A tervezet lényege, hogy csökkentenék a menedékkérők bizonyos szociális ellátásait. Kósa Lajos a halasztást azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy meg akarják várni a ma kezdődő uniós csúcsot, illetve azt, hogy ott sikerül-e bármilyen megállapodást tető alá hozni. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője pedig lapunknak azt mondta, egyelőre nem tudni, hogy mikor tárgyalhatnak a javaslatról. Információink szerint két héttel halasztják el a vitát.

– Borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe – erről már Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszélt a Die Zeit című liberális német hetilap online oldalán megjelent interjúban azzal kapcsolatban, hogy ismét sokan a tengerbe vesznek az Európába indulók közül. Úgy fogalmazott: a magyarok a múltban gyakran érezték úgy, hogy félreértik őket Németországban. Az egyik ilyen félreértés abban áll, hogy a határkerítés az „embertelen önkény” megnyilvánulása, holott ennek az ellenkezője az igaz: az európai és a nemzetközi jog betartását szolgáló átmeneti intézkedésről van szó.

Érdekesség, hogy Balog Zoltán a napokban egy frankfurti liberális rendezvényen, a Hayek Clubban – szembemenve a hivatalos nyilatkozatokkal – „szörnyű, buta” dolognak nevezte a kerítést. Sőt azt is mondta, annak építésekor úgy volt vele, hogy lelkészként és miniszterként sem tud részt venni benne. Most a Die Zeitnek finomított ezen, amikor úgy fogalmazott, hogy a kerítés „hosszú távon nem megoldás”, de ez nem érv az „ideiglenes kerítés” ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.