Az, hogy milyen sokat kell várni egy-egy beavatkozásra, gyakran nemcsak a bonyolultságától függ, hanem attól is, hol lakik a beteg. Míg ugyanis egy rutinnak számító mandulaműtétre például a Dél-Dunántúlon átlagosan 55 napot kell várakozni, addig ugyanezen a Dél-Alföldön már 17 nap után túleshetünk – derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) lapunk által megismert adataiból.
Mint kiderült, szinte az összes műtéti várólista esetében megállapítható, hogy a Dél-Alföldön a legkedvezőbb a helyzet, és a régiós különbségek még nagyobbak a bonyolultabb beavatkozások esetében. Egy térdprotézisműtétre például a Dél-Dunántúlon 545 napot kell várnia a listán szereplő 996 betegnek, a Dél-Alföldön ezzel szemben a regisztrált 400 páciens esetében átlagosan 171 nap múlva végzik el a beavatkozást. Hasonló a helyzet a csípőprotézis-műtét esetében is: a szegedi kórházban körülbelül öt hónap a várakozási idő, ezzel szemben a pécsi kórház betegei átlagosan 2 év 4 hónap alatt kerülhetnek sorra.
A területi különbségekkel kapcsolatban Rudner Ervin, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja lapunknak elmondta, többféle oka lehet az eltérésnek, a várakozási idő hosszát általában a kórházak helyi viszonyai határozzák meg.
– Az operáló orvosok kapacitása, a tárgyi feltételek, a műtőhasználati korlátok és a finanszírozási problémák mind befolyásolják a várólisták hosszát, ezért lehetnek eltérések az ország egyes területei között. Így ott, ahol az országos átlaghoz képest nagyok a különbségek, fontos megvizsgálni a helyi okokat, és kivitelezhető megoldási javaslatokat kell tenni annak érdekében, hogy javuljanak a mutatók. Ha erre nincs mód, akkor kétséges, hogy ezeket a műtéteket egyáltalán lehet-e, kell-e ezekben a kórházakban végezni – közölte.
Rudner Ervin arra is felhívta a figyelmet: fontos különbséget tenni várólista és előjegyzési lista között, ahogy ezt az OEP honlapja is teszi. A várólistánál szerinte a jelentkezési sorrend határozza meg, miképpen követik egymást a betegek, míg az előjegyzési listáknál a beteg a beavatkozást egy konkrét orvosnál vagy intézetben szeretné elvégeztetni. Éppen ezért az előjegyzési listánál a várakozás hosszabb, mert a betegeknek valószínűleg távolabbi időpontot tudnak csak mondani, mint amit a várólistán kapnának. – Előfordul, hogy az orvos közli egy beteggel, ha most felveszik a várólistára, akkor ősszel meg tudnák operálni, de a páciens inkább januárban szeretné elvégeztetni a műtétet, általa választott orvossal. Erre is van lehetőség, persze a kapott időpont nagyban függ az orvos vagy a kórház leterheltségétől is. Az előjegyzésre ezért gyakran hónapokkal többet kell várni, mint a várólista esetében, annak ellenére is, hogy utóbbin mindig több a beteg, mint az előjegyzéses listákon. Olykor tehát személyes indokok miatt csúszik a műtét, nem az ellátórendszer hibájából, bár ez a ritkább esetek közé tartozik – fejtette ki Rudner Ervin.
Lapunk információi szerint a kórházak idén várhatóan plusztámogatást kapnak a térdprotézis-, szürkehályog-, csípőprotézis-, nyitott szívműtét, a szív elektrofiziológiai vizsgálata, gerincstabilizáló és gerincdeformitás-műtétek, coronariaintervenciók (koszorúérműtétek) és az ortopédiai nagyműtétek után. Vagyis ezeknél érdemes böngészni az OEP honlapján online elérhető régiós várólistákat, mert egy másik városban akár hetekkel, hónapokkal hamarabb is sorra kerülhetnek a betegek. A tavaly bevezetett várólista-csökkentő programnak hála ugyanis a pácienseknek már lehetőségük van arra, hogy egy másik, akár a lakhelyüktől távoli kórházba jelentkezzenek be a szükséges műtétre. Rudner Ervin közölte: jelenleg is folynak a tárgyalások az OEP-pel, hogy felmérjék, mely intézmények vállalnak pluszműtéteket, és pontosan milyeneket. – Az online elérhető várólistaadatok mellett hamarosan erről is tájékozódhatnak majd a betegek, így még könnyebb lesz választaniuk – közölte lapunkkal az orvos. Elmondta továbbá, ha elkészül ez a lista, országos kampány indul a népszerűsítésére.
Az idén is 5 milliárd forinttal támogatott várólista-csökkentő program lényege, hogy a listán szereplő betegek műtéteit a teljesítményvolumen-korlát felett is el lehet végezni, ezek a beavatkozások ugyanis nem számítanak bele az éves keretbe, mert az OEP külön finanszírozza őket. Ez azért is fontos, mert így azok a kórházak, amelyeknek nagyobb stábjuk és műtői kapacitásuk van, költségnövekedés nélkül átvehetnek betegeket azoktól a várólistát vezető kórházaktól, ahol a kapacitáshiány miatt nincs lehetőség olyan gyorsan elvégezni a műtéteket. Az OEP nemcsak a kórházakat, hanem az utazást vállaló betegeket is segíti: ha a műtéthez távolabbi intézménybe kell utazni, utazási támogatás is jár, sőt ha indokolt, akár a kísérő utazási költségeit is megtérítik.
Rudner Ervin szerint a program nagyon sikeres, és az idei cél az, hogy a betegeknek ne kelljen 60 napnál többet várakozniuk a kisebb, 85 napnál többet a szürkehályog- és 165 napnál többet a térdprotézis- és csípőprotézis-műtétekre.
Havi plusz 130 ezer forint praxistámogatást ígértek a háziorvosoknak januártól, akik számítottak is a pénzre – hiába. Az ígért 10 milliárdos támogatás – amelyet leginkább az asszisztensek béremelésére fordítottak volna – ugyanis végül 6 milliárdra csökkent, és nem januártól, hanem júniustól jár majd. A pénz az orvosoknak praxisonként bruttó 100-130 ezer forint pluszt jelentett volna havonta, egy éven át. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke az RTL Klubnak nemrég úgy nyilatkozott: azért csökkent 6 milliárd forintra a háziorvosok támogatása, mert a 10 milliárdos keretösszegből végül a fogorvosoknak és a védőnőknek is jut. A támogatásért többet is kell dolgozni, a kötelező rendelési időt 15-ről 20 órára emelik. Az alapellátó orvosok támogatása azért indokolt, mert a mostani keretből akkora fizetést sem tudnak kigazdálkodni, amekkorát a kórházi szakorvosok kapnak.
(K. Sz.)
