Pukli István: Orbán Viktorral is tárgyalnánk

A Teleki Blanka Gimnázium igazgatója nem fél attól, hogy tüntető tanárokat fognak elbocsátani az állásukból.

– Örülne, ha távozna a posztjáról Balog Zoltán és Palkovics László?
– Nyilván nem szeretnék velük tárgyalni. A kormány felelőssége, hogy szakmailag hiteles embereket küldjön tárgyalni.

– Mondjon egy szakmailag hiteles embert.
– Miért nekem kell mondanom, amikor ők kormányoznak?

– A kormány mondhatja, hogy itt az új államtitkár, Palkovics László, de ő nem hiteles önöknek.
– Palkovics Lászlónak nagyon sokat kéne tanulnia, hogy megismerje a közoktatást. Még a köznevelési törvénnyel sincs tisztában, ahogy ez a sztrájkoló tanárnőre, Szalayné Tahy Zsuzsára tett nyilatkozatából kiderült. (Ő volt az a gimnáziumi tanár, aki Facebook-bejegyzésben jelentette ki, hogy március 15-től sztrájkolni fog, mégpedig úgy, hogy nem ad osztályzatokat, vagy mindenkinek ötöst ad. Palkovics László erre azt üzente, az iskolaigazgatónak és a tankerületi igazgatónak kell eljárnia, és meg kell szüntetnie a tanár jogviszonyát – a szerk.)

– Balog Zoltánnal mi a baj?
– Már korábban elvesztette a hitelét a túltolt bicikli miatt. (A miniszter az RTL Klubnak az iskolai központosítással kapcsolatban nyilatkozott így: „Túltoltuk a biciklit kicsit” – a szerk.)

– És miért éppen Varga Mihály nemzetgazdasági vagy Lázár János kancelláriaminiszterrel tárgyalnának?
– Ahhoz, hogy a GDP hat százalékát megkapja az oktatás, naiv elképzelésem szerint a nemzetgazdasági miniszterre van szükség. De akár Orbán Viktor is jöhet, ha ő hozza a döntéseket pénzügyekben. Persze nem vagyok politikus, a valódi döntéshozatali mechanizmust nyilván nem ismerem.

– És nem is lesz politikus?
– Nem szerepel a terveim között.

– 2017. július 31. után sem? Ezt a dátumot jelölte meg nemrég annak határidejéül, hogy ha nem történik változás az oktatásban, elhagyja a szakmát.
– Úgy tervezem, hogy 2017. július 31. után is a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója leszek, mert meg fog változni a közoktatási rendszer, öröm lesz dolgozni, és a szakmai munkával foglalkozom majd.

– És ha nem így lesz?
– Akkor Tesco. Vagy bármi, aminek semmi köze az oktatáshoz.

– Azért kérdezem, mert miután ön antidemokratikusnak minősítette a sztrájktörvényt a tüntetésen, megjelentek vélekedések, hogy ezzel politikai építkezésbe fogott.
– Ezek az elemzők nagyon okosak tudnak lenni. A héten azt is hallottam tőlük az egyik műsorban, hogy a pedagógusok nem figyeltek a március 15-i ünnep méltóságára, lázítottak, és zavarták a rendet. Szerintem viszont ez nettó hülyeség. A konzervativizmus ne jelentsen egyet a fafejűséggel. Ha március 15-ét csak szemellenzővel lehetne nézni, nem születnének nagy dolgok. Nem szabad semmire azt mondani, hogy tabu, ez igaz az oktatásra is. Bármivel kapcsolatban meg lehet fogalmazni kérdéseket, kételyeket, lehet ez március 15. vagy október 23. is, mert akkor érti meg a diák a történéseket, ha kritikusan gondolkozik, és hozzá mer nyúlni a témákhoz.

– Tehát 2018-ban nem indul a választáson egyetlen párt színeiben sem?
– Nem szerepel a terveim között. De ha mégis az történne, hogy 2018-ban indulnék a nem tudom, melyik párt színeiben várjon, most elgondolkodtam, mert egyiket sem tartom hitelesnek.

– Az MSZP-t sem? Vagy a DK-t? Az LMP-t? A Jobbikot? Az Együttöt? A PM-et? De ott a Fidesz vagy a KDNP is
– Rendben, maradjunk a Fidesz–KDNP-nél (nevet). Tehát ha én 2018-ban ott állok majd a Fidesz–KDNP színeiben, akkor majd jöhet ön, és mondhatja, hogy 2016-ban én azt mondtam, hogy nem fogok indulni, mégis megtettem. És máris indulhat a karaktergyilkosság. Ezért csak azt mondom: nem szerepel a terveim között. Én tényleg tanítani szeretnék. És jól akarom csinálni, de ebben a rendszerben lehetetlen.

– Meghirdették a polgári engedetlenséget a tüntetésen. Több szakszervezetet is kérdeztünk, beállnának-e a kezdeményezés mögé, de kifogásolták, hogy ezzel a tiltakozók az állásukat kockáztathatják.
– A szakszervezeteknek meg kell látniuk, hogy az erő velünk van. Hihetetlen támogatottsága van a Tanítanék Mozgalomnak. Látjuk, hogy többen jöttek el a keddi tüntetésre, mint a szakszervezetire. Bár ott sem a szakszervezet volt a hívószó, hanem a miskolci tiltakozás. A szakszervezeteknek végig kéne gondolniuk a szerepüket.

– Jogsértésre akkor sem buzdíthatnak, a polgári engedetlenség pedig az.
– Orbán Viktor kordonbontása is az volt.

– Igen, csak ezzel Orbán Viktor nem kockáztatta az állását, itt viszont pedagógusok egzisztenciájáról lehet szó.
– Nem kockáztatják az állásukat a pedagógusok, mert 130 ezer pedagógust nem lehet kirúgni egyik napról a másikra.

– Már ha lesznek 130 ezren.
– Akkor legyen húszezer.

– Elszigetelt esetek attól még lehetnek. Ha valakit elküldenek, ön érez majd felelősséget?
– Nem fognak kirúgni pedagógusokat.

– Miért ilyen biztos ebben?
– Bízom benne, hogy megegyezünk a szakszervezetekkel, és március 30-ra szerveznek figyelmeztetősztrájkot. De egyeztettem jogásszal a kérdésről, enélkül sem forogna veszélyben a pedagógusok állása. A gyerekek felügyeletét meg fogjuk oldani, tehát senkinek semmilyen bántódása nem eshet.

– Ha mégis valakit elküldenek emiatt, akkor önök tudnak majd segítséget nyújtani az illetőnek?
– Igen, de nem lesz ilyen.

– Ön egyébként tagja valamelyik szakszervezetnek?
– Nem.

– És nem érezné, hogy tagként hatékonyabban tudná képviselni az ügyüket?
– Úgy érzem, hogy a jelenlegi formában tudom a leghatékonyabban képviselni a tanárok érdekeit. A szakszervezeteknek nagyon meg van kötve a kezük, mindenképpen a rossz törvény diktálta utat kell követniük, mindenképpen tárgyalniuk kell.

– Az imént mondta, hogy nagy erő áll önök mögött. Viszont az eddigi civil mozgalmak sokszor kifulladtak, vagy bedarálta őket a politika. Például ott van az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) esete.
– Nem félek tőle, ez egészen más ügy.

– Miért?
– Most mindenki a saját bőrén érzi a történéseket. Mindenkinek van köze az oktatáshoz. Nem mindegy, milyen Magyarországon élünk majd 2030-ban, és ez most dől el. A kormány sem gondolhatja jó lelkiismerettel, hogy apró módosításokkal tovább lehet húzni. Ilyen nincs. Alapjaiban hibás a rendszer.

– Mi az álláspontja arról, hogy a kormány elkezdte kritizálni az állami fenntartású, de önkormányzatok által üzemeltetett iskolai rendszereket?
– Alapjában véve most sem vagyok az állami átvétel ellen, de nem mindegy, milyen szinten történik. Ne a központban egy ember döntsön mindenről. Ennek jóval rugalmasabb rendszernek kellene lennie, és nem kellett volna az önkormányzatoknál hagyni az üzemeltetést. Főként nem úgy, hogy rengeteg forrást vontak el tőlük. A szervezetnek nem lehet alárendelve az oktatási intézmény, a szervezetnek azért kell dolgoznia, hogy szolgálja az iskolát. A kerettanterv kérdését viszont időben eltolták.

– Az interjú elején akaratlanul is hallottam, hogy egy kollégája arra kérte, nézzen utána, miért csúszik a fizetése. Ezen hogyan lehetne javítani?
– Értem, hogy miért kellett átállni egy központosított illetményszámfejtő rendszerre, de még ez sem működik jól. Ha valaki hónap közepén két hétre lebetegszik, a fél havi fizetése ugrik, és nem kap semmilyen ellátást az adott hónapra, ha nem hozza be a papírjait a hónap 28-ig. A pótlás csak a következő havi fizetéssel érkezik.

– Hogyan áll az ön ellen indított Klik-vizsgálat? (A február 3-án Miskolcon tartott tüntetéssel kapcsolatban Pukli Istvánt kötelezte a Klik, hogy hogy számoljon be: milyen körülmények között mentek a demonstrációra az iskola tanárai, és hogyan tájékoztatták a szülőket a lázadó miskolci gimnáziumot támogató nyílt levelükről – a szerk.)
– Nincs még semmilyen visszajelzés.

– Mennyire marad ideje a saját iskolájára?
– Kettős érzéseim vannak a tekintetben, mennyire szólhatok bele abba, mit akar a nevelőtestület, miközben van tájékoztatási kötelezettségem is. Ez furcsa helyzet, amiről mindenképpen beszélni kell – tárgyilagosan.

– Még önnel van a Teleki Blanka tanári kara?
– Azt hiszem, igen. Az összekacsintásokból érzem.