A tárgyaláson Arany János bíró ismertette a határon szolgálatot teljesítő rendőrök vallomásait. A beszámolók megegyeztek abban, hogy az átkelőnél összegyűlő emberek egyre agresszívebbé váltak, fenyegetőztek, elkezdték a kordont rángatni, felmásztak rá, fel akarták azt borítani. Az első sorokban állóknál késeket, sátorvasakat, botokat láttak, többen is eltakarták az arcukat sállal, kendővel. A tömegből mindenféle tárgyakat dobáltak a rendőrökre, először vizes palackokat, majd fadarabokat, cipőket, köveket, és emellett tüzeket is gyújtottak.
A rendőrök elmondták, hogy többen is használtak a migránsok közül megafont, őket hangadóként jellemezték, de volt olyan egyenruhás, aki az általa nem értett nyelven beszélő férfiakról nem tudta eldönteni, csitítják vagy hergelik a tömeget. Több rendőr is fotó alapján az egyik vádlottat azonosította mint azt a férfit, aki hangosbemondóval folyamatosan kommunikált a tömeggel, és vezette az embereket.
A védők a tárgyalás végén kezdeményezték a fél éve előzetes letartóztatásban lévő vádlottak házi őrizetbe vagy szabadlábra helyezését, illetve az egészségi állapotuk miatt a kiskunhalasi őrzött szálláson fogva tartottak szabadon bocsátását, indítványukat azonban a bíróság elutasította.
A per április végén folytatódik.
