Szerintük Magyarországon jelenleg is több mint ötven innovatív készítmény nem, vagy csak egyedi méltányossági kérelemmel érhető el. Van közöttük olyan, amely már több mint 1500 napja vár támogatásra.
Az egyesület a 2015-ös európai egészségügyi fogyasztói indexnek a gyógyszerellátás színvonalával kapcsolatos fejezetének adatait elemezte. Mint kiderült, két zöld, vagyis jó; egy sárga, azaz közepes; valamint négy piros, tehát nagyon rossz besorolást kapott Magyarország. A nemzetközi tanulmányban országonként pontozzák az egészségügy színvonalát a fogyasztó szempontjából nézve.
A legrosszabb kategóriába kerültünk a gyógyszertárban beszerezhető gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatban. Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO adatai alapján ugyanis a teljes gyógyszerpiacot tekintve, azaz a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszereket is vizsgálva ez az érték 49 százalék, tehát a készítmények árának már több mint a felét zsebből fizetjük.
A nemzetközi tanulmányban kifejezetten pozitívnak értékelték ugyanakkor, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján laikusoknak is érthető gyógyszerkönyv érhető el. Emellett jeleskedtünk az antibiotikumok felhasználásában is, vagyis Magyarországon már megfontoltabban írják fel ezeket a gyógyszereket az orvosok. Szomorú ugyanakkor, hogy a megkérdezett magyarok kevesebb mint 30 százaléka volt azzal tisztában, hogy az antibiotikumok nem gyógyítják a megfázást és az influenzát. Közepes teljesítményt nyújtottunk, tehát sárga zónába kerültünk a cukorbetegség felismerésével és kezelésével kapcsolatban.
A tanulmány szerzői felhívták a figyelmet egy érdekes tanulságra is. Arra a következtetésre jutottak, hogy nincs közvetlen összefüggés az egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférés lehetősége és az egészségügyre költött pénz nagyságrendje között. Vagyis: az egészségpolitikusok körében is népszerű általános vélekedéssel szemben a várólista nem spórol, hanem végeredményben többletköltségeket okoz a büdzsében, ugyanis megszakítja az ellátás folyamatát, ami szinte mindig pluszköltséget jelent.
Vizsgálták azt is, hogy mennyire könnyen juthatnak a betegek információhoz, milyen hosszúak a várólisták, milyenek az egészségügyi mutatók, milyen hatékony a megelőzés, vagy hogy milyen eredményes a gyógyszerek használata. Ahogy arról már beszámoltunk, Magyarország két hellyel visszacsúszva a 27. lett a 35-ös listán, és a szomszédos államokhoz viszonyítva sem lehetünk büszkék az eredményre. Ausztria a 12., Szlovénia a 15., Horvátország a 16., míg Szlovákia a 24. helyen áll. Romániát és Szerbiát sikerült megelőznünk.
