Vona Gábor a sajtótájékoztatót megelőzően Lukács László György frakcióvezető-helyettessel együtt az egészségügyi szakdolgozók helyzetéről konzultált a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökével és alelnökével.
Elmondta: „megrázóak” voltak a konzultáción elhangzott információk, az egészségügyi szakdolgozók uniós és régiós összehasonlításban is „szinte kilátástalan helyzetben vannak”.
Az ellenzéki politikus kritikus területnek nevezte a szakdolgozók bérhelyzetét, mint mondta, a vásárlóerőt tekintve a legrosszabb helyzetben vannak regionális összehasonlításban, ezen pedig változtatni kell, különben „nagyon súlyos katasztrófa várható”.
A bérkérdéssel összefügg az emberierőforrás-krízis: a nyugatra elvándorlás, a pályaelhagyás és az utánpótlás hiánya – mondta, hozzátéve, a rendszer nem tud kellő mennyiségű új szakdolgozót „a rendszerbe juttatni”. Mint mondta, a politikának, kormánynak sürgősen megoldást kell találnia arra, hogyan tudja vonzóvá tenni az egészségügyi szakdolgozói pályát a fiataloknak.
A harmadik kritikus területnek az egészségügyi szakdolgozók egészségi állapotát nevezte, ami – mint mondta – abszurd, de az egyik legrosszabb a társadalomban. Szavai szerint a szakdolgozók olyan pszichés teher alatt dolgoznak, ami lelkileg és fizikailag is megbetegíti őket. Példaként említette, hogy a szakdolgozók körében magasabb a válási arány, mint a magyar átlag, a gyermekvállalási arány viszont alacsonyabb az átlagnál.
A politikus mielőbbi változást sürgetett. Egészségileg megroppant emberek nem tudják fenntartani az egészségügyet – jelentette ki.
Lukács László György, a párt egészségpolitikusa elmondta: kiszámítható rendszerre lenne szükség az egészségügyi szakdolgozók képzése területén, amely olyan jövőképet tud felmutatni, amelyben van értelme tanulni, dolgozni. Hozzátette: önálló minisztérium keretei között kellene megvalósítani a szakképzést, szükség lenne ösztöndíjrendszerre, és a munkakörülményekben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a családbarát megoldásokra.
Mint mondta, a Jobbik célja nemzeti konzultációjával – amelynek ez is az egyik állomása volt –, hogy kidolgozzák azokat a javaslatokat, amelyekkel az egészségügyi dolgozók helyzetén javítani tudnak, és rákényszerítsék a kormányt arra, hogy lépjen ezekben a kérdésekben.
