Az egészségügyre fordított közkiadásokból Magyarországon képtelenség biztosítani a testi és lelki egészséghez való alapjogot és az alapellátáshoz való egyenlő hozzáférést. A számítások szerint kilenc év múlva már négy és fél millió embernek nem lesz megfelelő alapellátása. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) ezért az alapvető jogok biztosához fordult segítségért – értesült a Magyar Nemzet. A Reszasz a biztosnak írott levelében hangsúlyozta, az alulfinanszírozottság miatt egy intézmény sem tud megfelelni a szakmai, a tárgyi minimumfeltételeknek, a betegbiztonság kritériumainak.
A szakszervezet arra kéri Székely Lászlót, vizsgálja meg, megvalósul-e a háziorvosi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés, s miként érvényesül az állampolgárok egészséghez való joga. A Reszasz szerint a biztonságos betegellátást veszélyezteti az egészségügyben dolgozók alacsony létszáma is.
Mint írták, hazánkban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai azt mutatják, 100 ezer lakosra 240 orvos jut, miközben például Csehországban 370, Ausztriában pedig 500.
– Figyelembe véve a jelenlegi háziorvosi létszámot, a természetes fogyást és a háziorvosi szakképzésbe belépők számát, elmondható, hogy kilenc év múlva háromezer háziorvossal lesz kevesebb, mint ma, vagyis négy és fél millió embernek nem lesz megfelelő alapellátása. Így ők kétszer akkora eséllyel halnak meg 65 éves koruk előtt, mint az ország másik fele – írta az ombudsmannak a Reszasz. Aggályosnak tartják azt is, hogy a háziorvosi ügyeleti ellátásban részt vevő orvosok készségkövetelménye nincs szabályozva.
Lapunknak az ügyben Dénes Tamás, a Reszasz elnöke úgy nyilatkozott: bíznak abban, hogy az ombudsmani vizsgálat alátámasztja, Magyarország tehetne többet a betegek biztonsága és az egészséghez való alapjog biztosítása érdekében.
– Leginkább a finanszírozás átalakítására volna szükség. Nehézséget jelent, hogy a vizsgálat eredménye nem kötelezné a kormányt sürgős lépésre. Az egészségügyben nemrégiben lezajlott egy ombudsmani vizsgálat, amely a pszichiátriai ellátást érintette, ám az végül nem késztette azonnali cselekvésre a döntéshozókat. Tragédiának kellett bekövetkezni ahhoz, hogy egy osztályt egyáltalán felújítsanak. Jó lenne nem megvárni, hogy tragédiák sorozata vegye rá a kormányzatot az intézkedésre. Reméljük, hogy ez másként lesz, és sikerül mindenki számára elfogadható megoldást találni – utalt az elnök a Merényi kórház pszichiátriáján végzett ombudsmani vizsgálatra, amely az intézmény időszakos bezárását javasolta.
Magyarország arányaiban is jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint a környező országok, ebben a régióban a nemzeti össztermék 100 forintjából minimum 6 forintot költenek erre, miközben hazánk 3,9-et. Ahogy arról a napokban beszámoltunk, a Reszasz arra kéri a kormányt, emelje meg az egészségügyre fordított közkiadások mértékét, és rögzítse az alaptörvénybe ennek minimumát. Mindezt úgy, hogy három éven belül elérjük az egészségügyre fordított közkiadások tekintetében a nemzeti össztermék (GDP) 6 százalékát. Ez nagyjából 700 milliárd forintos pluszt jelentene. – A struktúraváltozást ez már biztosíthatná, és olyan stabil alap jöhetne létre, ahol végre biztonsággal elláthatók a páciensek – mondta Dénes Tamás. Úgy véli, az lenne az ideális irány, ha a nemrégiben bejelentett 100 milliárdos plusz mellett, amit jövőre az oktatás és az egészségügy problémáinak megoldására szán a kormány, 2017-ben a jelenlegi 3,9 helyett már a GDP 4,9 százalékát fordítanák az egészségügyre.
