A hajléktalanok többsége nem Budapesten él

A tapasztalatok szerint egyre rosszabb állapotban lévő emberek élnek az utcán.

Győri Péter, aki egyúttal a felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport tagja, elmondta: immár 18. éve, hogy kérdőíves adatfelvételt készítenek hajléktalan emberek körében, az idén február 3-án, a tél leghidegebb napján 10 206 ilyen helyzetben lévő ember válaszolt a kérdéseikre. Megjegyezte, a felmérés nem mutatja, hány hajléktalan él az országban, de annyit biztosan jelez, hogy minimum hányan voltak hajléktalanok február 3-án.

Közölte, a kérdőívre Budapesten 3968 hajléktalan ember válaszolt, a vidéki városokban 6238. Az összes, 10 206 megkérdezett közül 3422-en közterületen, 6784-en hajléktalanszállón tartózkodtak. Győri Péter kiemelte, a vidéki városokban legalább olyan súlyos a helyzet, mint a fővárosi aluljárókban. A vidéki városokban a hajléktalanellátás lényegesebb szűkebb, mint a fővárosban, ezért is „vannak többen kint, fedél nélkül” – mondta Győri Péter.

Kitért arra, Budapesten 2009-ig nőtt a közterületen fellelt emberek száma, akkor 1400-an élhettek utcán. Számuk csökkenni kezdett, ma ez a szám 1200 körül mozog. Budapesten tehát enyhe csökkenés, inkább stagnálás figyelhető meg – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy például Szegeden és Pécsett több ember tartózkodott közterületen február 3-én, mint ahányan szállón kaptak helyet.

Összegzése szerint az elmúlt öt évben legalább 50 ezer ember volt „effektív hajléktalan” Magyarországon. Győri Péter közölte, a felmérés adatai szerint a válaszadók tizedének januárban nem volt 100 forintnál több pénze, és a megkérdezettek csaknem harmada roma vagy romának tartja a környezete. Szólt arról is, hogy a felmérés szerint január 1-je és február 3-a között, 34 nap alatt 115 ember vált hajléktalanná Magyarországon, azaz naponta három ember. Győri Péter ennek kapcsán megjegyezte, hogy az előző évekhez képest a hajléktalanok számában nem látnak dinamikus növekedést.

Az idei felmérésben az ország 78 településének mintegy 253 hajléktalanellátó szolgálata vett részt. Győri Péter kérdésre válaszolva elmondta, ellátásra az állam évek óta nagyjából évente 8-9 milliárd forintot költ hajléktalanszállókon keresztül.

Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani munkatársa azt közölte, hogy az alapítvány hajléktalan emberek jogvédő fóruma kiáltványt adott ki a helyzet megváltoztatása érdekében. A Norvég Civil Támogatási Alap támogatásából megvalósult, A hajléktalan emberek esélyegyenlőségéért című program zárásaként megalkotott kiáltvány a hajléktalan emberek jogaival kapcsolatos állításokat tesz és jogszabályi változtatásokra irányuló javaslatokat fogalmaz meg.

Kezdeményezik például, hogy a büntetés helyett inkább azt foglalják helyi és országos jogszabályokba, hogy ha valaki segítségre szorul, akkor a helyi közösség más tagja nyújtson neki – a lehetőségeihez mérten – segítséget közvetlenül, vagy ha erre nem képes, akkor legalább hívja a megfelelő szervezetet vagy embert. A kiáltványban javasolják azt is, hogy ne legyen tiltott magatartás a szabálysértést nem megvalósító néma koldulás, a gyűjtögetés és a közterületen található hulladéktárolókból, azok mellől olyan tárgyak elvétele, amelyekről azok tulajdonosa lemondott.