A hallgatók érdekképviselete közleményében kiemelte: a 2013-ban indított osztatlan tanárképzés első évfolyama most érkezett a szakképzettség-választáshoz. Az elmúlt három évben a hallgatók több kritikus pontot is érzékeltek a rendszerben, azokról az illetékes hallgatói önkormányzatok képviselői között már az ősszel megkezdődött a kommunikáció. Ennek eredményeként március közepén tanárképzési konferencián határozták meg a legfontosabb problémákat.
Hozzátették, a tanárképzés helyzetének felmérésében, a problémák feltárásában és összegyűjtésében a KonTRa konferencián az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói önkormányzatai vettek részt.
A Kontra kerekasztal eredményei szerint a bemeneteli érettségi követelmények nincsenek összhangban a szakok teljesítéséhez szükséges felkészültségi szinttel, problémás az anyanyelvi kritériumvizsga követelményeinek súlya, illetve az alkalmassági vizsga hatékonysága. A szakmai gyakorlat nem támogatja kellő mértékben a diákok megismerését, és aggályos pontként felmerült a Klebelsberg képzési ösztöndíjat övező tisztázatlan részletek felderítésének igénye is.
A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló minisztériumi rendeletet az intézmények különbözőképpen értelmezik, ezeket össze kellene hangolni – írták, és kiemelték: a tanárképzés javítása érdekében a HÖOK fontosnak tartja, hogy a felkészítés a tanári kompetenciák javítására fókuszáljon, s ahogy más területeken (rendvédelem, közszolgálat) a tanárképzésben is szükséges a pályaalkalmasság szigorítása.
A képzési folyamatban elengedhetetlen a záróvizsgák egységesítése és a lemorzsolódás visszaszorításáért az adott tantárgyból érettségivel nem rendelkező elsőéveseknek egy tantárgyi kritériumvizsga beiktatása. Fontosnak tartják, hogy a hallgatók már a képzés elején kerüljenek kapcsolatba a diákokkal és minél hamarabb induljon el a pályára való felkészítés – olvasható a közleményben.
