A katolikus püspök felidézte: nemrég ortodox rabbik egy csoportja nyilatkozatot tett közzé, amelyben egyebek között azt írták: „keresztények és zsidók együtt kell hogy munkálkodjunk korunk erkölcsi kihívásainak megoldásában [ ] és a világ jobbításán”. Ezek a rabbik megérezték a történelmi pillanatot, és a mennyei Atya akaratát, hogy új fejezetet nyissanak a zsidóság és a kereszténység történelmében, és testvéri kezet nyújtsanak egymásnak – jelentette ki Székely János.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta, abban a néhány órában, amikor az emlékeztetés tereivé válnak az utcák, „elgondoljuk, sétálhatna most itt unokájával az”, akit errefelé vittek el a halál menetére, akit áldozati bárányként hurcoltak el és akit a háború értelmetlen poklába löktek.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke úgy fogalmazott: „Hiszem, hogy az örökkévaló Isten örül, amikor erre a menetre, az Élet menetére tekint. Az ő áldását kérjük, hogy valóban az élet hirdetői, védelmezői és továbbadói lehessünk egy sok tekintetben halálra orientált világban.”
Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, az Élet menetének legfontosabb üzenete az, hogy „másnak lenni nem betegség, mások gyűlölete pedig nem orvosság”. A mai demokrácia nemcsak az egyenlőséghez, hanem a mássághoz való jogot is megadja, és ameddig bárkit faji, vallási alapon vagy nemi identitása miatt üldöznek, és ameddig gyűlöletből fakadó erőszakos események történnek, „kötelességünk együtt menetelni évről évre” – hangsúlyozta.
A résztvevők félperces néma csenddel emlékeztek meg a március végén elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas íróról.
Az emberek „Soha többé” feliratú léggömböket, magyar, izraeli és európai uniós zászlókat vittek magukkal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!