Nem tagadja László Balázs, hogy felszólalt a Pax Hungarica tavalyi rendezvényén, de fontosabbnak tartja, hogy nem tagja semmilyen más szervezetnek, csak a Konzervatív Hallgatók Szövetségének (KHSZ) – derült ki a vezető lapunknak adott válaszából. A KHSZ elnökét azután kerestük meg, hogy szervezetének bejelentkezése után az Átlátszó Oktatás megírta: László tavaly még annak a Pax Hungaricának a rendezvényén volt jelen felolvasóként, amely Szálasi Ferenc mozgalmának jelképeit is használja és tiltja a belépést melegeknek, zsidóknak, cigányoknak és nem európaiaknak.
László az MNO-nak arról beszélt, hogy a személyén keresztül szeretnék ellehetetleníteni a szövetségét, miután az egyetemi szféra szerinte korunk liberalizmusának fellegvára, és ezen keletkezhet rés a KHSZ megjelenésével. László szerint az, hogy a Magyar Hírlapban közölt interjúja megjelenése után sorra kijöttek a tavalyi felszólalásáról szóló cikkek, jelzi: összehangolt támadást indított a „baloldali sajtó”. Az elnök szerint a KHSZ szervezetileg nem kötődik másik csoporthoz, és ez a fő, ahhoz pedig mindenkinek szabad joga van a szövetségükön belül, hogy különböző pártokhoz és irányzatokhoz húzzon. „Közösségünkben széles körű jobboldali összefogást szeretnénk, az értékeink védelmében, így nem is köteleződhetünk el egyetlen irányzat mellett sem.”
A KHSZ vezetőjét kérdeztük arról is, mi a céljuk a szervezettel, miért épp ’68-cal szemben határozzák meg magukat, és szimpatizálnak-e bármelyik jobboldali párttal, ifjúsági szervezettel. László szerint „a politikai korrektség véleménydiktatúrájával” szemben kívánnak fellépni, ami cenzúrára és öncenzúrára kényszeríti őket az egyetemeken. Szerinte a fentebb említett támadások után nem kell bővebben kifejtenie, mit jelent számukra a véleménydiktatúra fogalma. Hozzátette, a szövetségüket összemosni az ő tavalyi szereplésével „egyszerű lejáratás”. Állítása szerint a személyes pártpreferenciáját a szövetségen kívül hagyja, és a jobboldal teljes skáláját kívánják integrálni a szervezetbe. A továbbiakban hallgatói fórumokat, előadásokat, nemzeti ünnepeken való megemlékezéseket szerveznek.
László elmondta azt is az MNO-nak: lélekben támogatnak minden jobboldali pártot és csoportot, ami képviseli „a nemzettudatot, a keresztény erkölcsi normák tiszteletét és nemzetünk hagyományait”, de szervezetileg nem, így abban a diskurzusban sem fognak részt venni, ki hatékonyabb a másiknál. „Mi minden konzervatív kezdeményezésnek örülünk.”
Miután az oldalukon található logóval is 1968 ellen szólalnak fel, megkérdeztük, mi zavarja őket az egykori lázadókban, az azóta kiharcoltakban. László válasza alapján még jobban ellenzik az akkor történteket, mint gondolni lehetett: közölte, ekkor felrúgták az objektív erkölcsi mércét, „szexuális szabadosság által az állat szintjére akarták süllyeszteni az embert.” Az elnök példaként említette Daniel Cohn-Benditet, aki szerinte undorodott a keresztény társadalmi mércéktől, ezáltal pedig kiforgatta a társadalom értékeit is. László szerint 1968 eredménye a relativizmus diktatúrája, mert meg sem lehet kérdőjelezi, amit elterjesztettek akkor: hogy a hagyományok megkérdőjelezhetőek, az erkölcsi szabályok felrúghatóak. „Mi úgy gondoljuk, hogy az ember közösségi lény, és a közösség jóléte az egyén közösségorientált tevékenységéből fakad, az individualizmus önzése beteg és boldogtalan társadalmat eredményez.” A PPKE politológia szakos hallgatója hozzátette még, hogy hisznek a véleményszabadságban, minden véleményt meghallgatni és ütköztetni kell.
