Ha már nem akarjuk, hogy közös legyen a tulajdon

Alternatív ítéletek is születhetnek a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos perekben.

Ez a megoldás akkor lehet indokolt, amikor a bíró a közös tulajdon megszüntetése iránti perben az eljárás adataiból arra következtet, hogy van esély a megváltásra, azaz arra, hogy az egyik tulajdonostárs kifizesse a másik tulajdonrészét. Ugyanakkor az ezt előíró rendelkezés mellett az ítéletben megjelenhet az is, hogy ha a megváltás bizonyos időn belül nem következik be, akkor a közös tulajdont árverés útján szüntetik meg – fejtette ki a szakember, aki a Kúria tulajdonjogi ügyeket elbíráló tanácsának élén áll.

Ez a megoldás ösztökélheti a közös tulajdon megszüntetését, érdekeltté teheti a vitázó tulajdonostársakat a közös megoldás keresésére, hiszen az árverés, a kényszerértékesítés csak végső eszköz lehet az ott elérhető, többnyire a piacinál alacsonyabb ellenérték miatt.

Közös tulajdon létrejöhet például házasság vagy öröklés révén, megszüntetése pedig indokolt lehet válás esetén vagy az örökösök közti viszonyok rendezése céljából. A közös tulajdon megszüntetésének legegyszerűbb módja a természetes megosztás, melyre azonban műszaki, fizikai okokból csak az esetek nagyon kis részében van lehetőség. Például egy másfél szobás panellakás nyilvánvalóan nem osztható két egyformán használható részre. A következő közöstulajdon-megszüntetési mód a megváltás, amikor az egyik tulajdonostárs kifizeti, megvásárolja a másik tulajdonrészét. A harmadik, végső lehetőség pedig a közös tulajdon árverezése és a befolyt összeg megosztása. Mindez azonban kiegészül az új polgári törvénykönyv (Ptk.) nyomán egy további lehetőséggel, amely nyilvánvalóan megelőzi az árverezést, ez pedig a társasházzá alakítás.

A közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítására akkor kerülhet sor, ha a négy, törvényben rögzített megszüntetési mód egyike sem alkalmazható, továbbá, ha a tulajdonostárs a tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozó alanyi jogát visszaélésszerűen gyakorolja, valamint ha a közös tulajdon megszüntetése „alkalmatlan időre” esik.

A visszaélésszerű joggyakorlásra példa lehet, mikor a tőkeerős tulajdonostárs erőfölényét érvényesíti a másik, anyagilag kiszolgáltatott féllel szemben. Az „alkalmatlan idő” értelmezése során pedig a joggyakorlat-elemző csoport arra az eshetőségre hívta fel a figyelmet, amikor az egyik tulajdonostárs az éppen alacsony ingatlanárak miatt próbálja peres úton kikényszeríteni a megváltást – fejtette ki Orosz Árpád.

Ugyanakkor az „alkalmatlan idő” csak akkor vethető fel, ha nyilvánvalóan átmeneti helyzetről van szó. Ezt az adott ügyben eljáró bírónak kell mérlegelnie, például olyan körülmények figyelembevételével, hogy az egyik tulajdonostárs összeférhetetlen, agresszív magatartása még „alkalmatlan időben” is indokolttá teheti a tulajdonközösség megszüntetését – fűzte hozzá a Kúria tanácselnöke.

A közös ingatlantulajdon megszüntetése iránti perekben, a megváltási ár meghatározásához általában szakértőt kell igénybe venni. Kérdéses lehet azonban, hogy az ingatlan melyik időpontban meghatározott értéke az irányadó, hiszen ez időben jelentősen változhat. A joggyakorlat-elemző csoport álláspontja szerint az ítélet időpontjában érvényes ár az irányadó, tehát ha jóval korábban született a szakértői vélemény, akkor aktualizálása, esetleg kiegészítése lehet indokolt.

Az új Ptk. öröklési szabályait figyelembe véve jelentősen nőhet a tulajdonközösség megszüntetése iránti perek száma például a túlélő házastárs és az elhunyt gyermekei közötti jogviszonyokban – mondta Orosz Árpád.

Abban az esetben, ha tulajdonközösség megszüntetésekor a bíróság a tulajdonjogát elveszítő félnek lehetővé teszi, hogy mégis az ingatlanban maradjon – például az általa nevelt gyermekek lakhatásának biztosítása érdekében –, akkor a bíróságnak pontosan meg kell határoznia a bennmaradó használatának jogcímét és módját, idejét. Ha például egy közöstulajdon-megosztási ügyben a gyermek érdeke indokolja használati jog alapítását, akkor időbeli korlát lehet a gyermek nagykorúsága – ismertette a szakember a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának álláspontját.

A joggyakorlat-elemző csoport összegző véleménye a közös tulajdon megszüntetése iránti perek olyan kérdéseiben is eligazít, mint például, hogy minden tulajdonostársnak részt kell-e vennie a perben. Vannak például olyan, földügyekkel kapcsolatos jogviták, amelyekben a tulajdonostársak száma akár az ezret is meghaladhatja, miközben sokuk számára a jogvita érdektelen. Hasonló lehet a helyzet a zálogjogosultak, általában pénzintézetek perbe vonása esetén. A sok peres fél pedig ellehetetlenítheti az eljárást és jelentősen növelheti a perköltséget – figyelmeztetett Orosz Árpád. Mintegy ezer aktát vizsgált át a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatban.