Ha a beszállítók sürgetik a kórházakat, arra rendszerint az a válasz, hogy nincs pénz, nem elegendő a finanszírozás, és nem tudják, miből rendezzék a tartozást. Attól a cégtől, amelyik előre fizetéssel szállítaná például a gumikesztyűt vagy a kötszert azért, hogy ne legyen veszteséges, inkább megválnának a kórházak – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A versenyhelyzet miatt meg van kötve a beszállítók keze, mindenképp számolniuk kell az adóssággal, ami a kórházaknak is kellemetlen.
Tavaly nyáron 60 milliárd forintot költött az állam adósságkonszolidációra, de a kórházak tartozása mostanra ismét meghaladja a 43 milliárd forintot. – Elhúzódott az adósságkonszolidáció, és komoly baj, hogy hagyták a tartozást 80 milliárd forint fölé emelkedni. Ezzel ugyanis a döntéshozókban az a téves elképzelés alakulhatott ki, hogy 70-80 milliárdig egyáltalán nincs probléma, nem kell foglalkozni az adóssággal – mondta Rásky László. Hangsúlyozta, ezt nem lenne szabad megvárni, és már az 50 milliárdos határnál is foglalkozni kellene az adóssággal, hiszen ekkora összegnél olyan fizetési késedelmek alakulnak ki, amelyek a legtöbb cégnél már nehezen kezelhetők.
Az adósságrendezést azonban megnehezíti, hogy a 2016-os költségvetésben nem szerepel konszolidációra elkülönített forrás. Rásky László szerint ez súlyos hiba. – Az egész intézményrendszer alulfinanszírozott az igényekhez képest, a kórházak fenntartása és működtetése mindenképpen többe kerül, mint amekkora összeg rendelkezésre áll – mondta. A szövetség javaslata szerint a költségvetés valamilyen tartalékából negyedévenként 10-15 milliárd forintot kellene adósságrendezésre fordítani, ezzel már könnyíteni lehetne a mostani feszült helyzeten.
A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint a legnagyobb adóssága a Magyar Honvédség Egészségügyi Központnak van, ez 2,7 milliárd forint, ebből egymilliárd forint már 60 napon túli tartozás. Ezt követi a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ 2,1 milliárd, majd a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház 1,7 milliárd forintos adóssággal. Sikernek mondható, hogy a négy nagy egyetemi klinika közül a Szegedi Tudományegyetem 1,4 milliárd forinttal, 574 millió forintra, a Debreceni Egyetem 339 millióval, 402 millió forintra, a Semmelweis Egyetem pedig 152 millióval, 361 millióra csökkentette a tartozása összegét az év első két hónapjában. A Pécsi Tudományegyetem azonban nem volt ennyire eredményes, ott 640 millió forinttal, 1,086 milliárdra növekedett a tartozásállomány.
A finanszírozással kapcsolatban Rásky László megjegyezte: már 2011-ben lehetett tudni, hogy a rendszer azokat az intézményeket támogatja nagyobb arányban, amelyeknek több az adósságuk, ezért az intézmények elkezdték felhalmozni az adósságot. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár nemrégiben kijelentette: változtatni kell ezen a gyakorlaton, vagyis ne tartalékolják az intézmények a pénzt arra számítva, hogy az állam majd rendezi a tartozást. Kérdés, hogy ez mennyire sikerül. Rásky László szerint a mostani rendszerben több olyan anomália is van, amely felesleges kifizetéseket generál, az államtitkárság most ezek egy részével is foglalkozik, ilyen például az egészségügyi és a szociális ellátás különválasztása.
A főtitkár kitért arra is: az egészségügyben 60 napos fizetési határidők vannak, ami többmilliárdos kifizetetlen tételeket generál. Előfordul ugyanis, hogy csak 120–150 nap után sikerül rendezni a tartozást. Szerinte a kórházaknak és a beszállítócégeknek is jobb volna, ha az adósságrendezésnél elsőként mindig a legrégebben fennálló tartozásokat csökkentenék, és a mostani 60 napos határidőt felemelnék 120 napra, de legkésőbb addig mindenképpen kiegyenlítenék a kórházak a számlát.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a kórházak egy része azért kerül egyre kilátástalanabb helyzetbe, mert a dologi kiadásokra, gyógyszerekre szánt keretből kénytelen finanszírozni orvosai bérét. – Az orvoselvándorlás miatt egyre keresettebbek lettek bizonyos szakorvosok, például az aneszteziológusok. Azért, hogy nekik versenyképes fizetést nyújtsanak, szerződéses formában alkalmazzák őket – tájékoztatott korábban a főtitkár. Az érintett orvosok fizetésének egy részét – ami Rásky szerint aneszteziológusok esetén 700-800 ezer forint is lehet – tulajdonképpen az orvostechnikai eszközökre és gyógyszerekre fordítható keretből vonják el, mivel a bérkeret nem bírná el a magas fizetéseket.
