A finanszírozással kapcsolatban Rásky László megjegyezte: már 2011-ben lehetett tudni, hogy a rendszer azokat az intézményeket támogatja nagyobb arányban, amelyeknek több az adósságuk, ezért az intézmények elkezdték felhalmozni az adósságot. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár nemrégiben kijelentette: változtatni kell ezen a gyakorlaton, vagyis ne tartalékolják az intézmények a pénzt arra számítva, hogy az állam majd rendezi a tartozást. Kérdés, hogy ez mennyire sikerül. Rásky László szerint a mostani rendszerben több olyan anomália is van, amely felesleges kifizetéseket generál, az államtitkárság most ezek egy részével is foglalkozik, ilyen például az egészségügyi és a szociális ellátás különválasztása.
A főtitkár kitért arra is: az egészségügyben 60 napos fizetési határidők vannak, ami többmilliárdos kifizetetlen tételeket generál. Előfordul ugyanis, hogy csak 120–150 nap után sikerül rendezni a tartozást. Szerinte a kórházaknak és a beszállítócégeknek is jobb volna, ha az adósságrendezésnél elsőként mindig a legrégebben fennálló tartozásokat csökkentenék, és a mostani 60 napos határidőt felemelnék 120 napra, de legkésőbb addig mindenképpen kiegyenlítenék a kórházak a számlát.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a kórházak egy része azért kerül egyre kilátástalanabb helyzetbe, mert a dologi kiadásokra, gyógyszerekre szánt keretből kénytelen finanszírozni orvosai bérét. – Az orvoselvándorlás miatt egyre keresettebbek lettek bizonyos szakorvosok, például az aneszteziológusok. Azért, hogy nekik versenyképes fizetést nyújtsanak, szerződéses formában alkalmazzák őket – tájékoztatott korábban a főtitkár. Az érintett orvosok fizetésének egy részét – ami Rásky szerint aneszteziológusok esetén 700-800 ezer forint is lehet – tulajdonképpen az orvostechnikai eszközökre és gyógyszerekre fordítható keretből vonják el, mivel a bérkeret nem bírná el a magas fizetéseket.
