A pénteki egyeztetést követő sajtótájékoztatón Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára a részletekről szólva elmondta: fontos része volt a tárgyalásnak a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtal kapcsolatos kérdések megvitatása. A tervek szerint az intézmény – amely a nemzetbiztonsági szolgálatok által begyűjtött adatokat összegezné és elemezné – július 1-jén jönne létre, és mintegy 130 ember tartozna a személyi állományába. Kontrát Károly értékelése szerint megvan az esély a központ ötpárti támogatására.
A lehallgatásokkal kapcsolatos szabályozásról azt mondta, az a cél, hogy senki ne kerülhesse ki a törvényeket az új technikai lehetőségek segítségével.
Kovács Zoltán kormányszóvivő kérdésre megjegyezte: a tervezett törvénymódosítás a kérdéses alkalmazások használatát lehetővé tevő cégekre, illetve forgalmazókra vonatkozó szabályozásra lesz várhatóan kihegyezve.
A BM parlamenti államtitkára hangsúlyozta: azt tapasztalták az ötpárti egyeztetésen, hogy a megjelent parlamenti pártok képviselői szakmai módon, felelősen álltak a Pintér Sándor belügyminiszter által előterjesztett tervezethez. Ez nem tartalmaz többletjogosítványokat a Nyugat-Európában már működő szabályokhoz képest – jegyezte meg.
Kontrát Károly elmondta, az ellenzék is tett javaslatokat, például a büntető törvénykönyv szigorítására. A belügyminiszter úgy nyilatkozott – idézte szavait –, hogy a kormány nyitott ezek megtárgyalására.
A kormányszóvivő a tájékoztatón hangsúlyozta: a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás következtében megnőtt a terrorfenyegetettség mértéke Európában, és felelőtlenség lenne, ha Magyarország nem készülne fel az ebből fakadó aktuális kihívásokra. A hatékony fellépéshez viszont biztosítani kell a hatóságoknak a szükséges eszközöket – tette hozzá. Kovács Zoltán kiemelte, a közös célban, a magyar emberek biztonságának növelésében egyetértés volt a kormány és a pártok között.
Az akcióterv hétfői kormányzati megvitatása előtt tárgyal róla a nemzetbiztonsági kabinet, és a BM egyeztetni fog Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével is – közölte a szóvivő.
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a mintegy kétórás egyeztetésről távozva a sajtónak nyilatkozva azt mondta: szakmai kérdésekben voltak vitás pontok, de a célokban egyetértettek a pártok képviselői. A Belügyminisztérium várja az ellenzéktől érkező akár szövegszerű javaslatokat. A Honvédelmi Minisztériumban a tárcához tartozó pontokban a jövő héten folytatódnak az egyeztetések. A kormány hétfői ülésén tárgyalja a javaslatcsomagot. Gulyás Gergely úgy véli, a pénteki egyeztetés alapján jó esélye van annak, hogy a kormány egy olyan javaslatcsomagot terjeszt az Országgyűlés elé, amely az ellenzék támogatását is bírja.
A tárgyalás után a Jobbiktól Mirkóczki Ádám beszélt a sajtóval: vannak biztató jelek, mert az előterjesztő több vitatott pontban ígért módosítást, konszenzusos megoldást. Ugyanakkor hozzátette: felemás érzéseik vannak, hogy az ellenzéki kritikák mennyire lesznek a végső normaszövegben megtalálhatóak.
Kérdésre válaszolva azt mondta, várják, hogy a titkosított kommunikációról szóló rész hogyan fog módosulni. Ezen felül, ha a védelmi beszerzésekről szóló – a képviselő szerint ebbe a javaslatcsomagba nem is illő – passzus, valamint a tömegrendezvények korlátozásáról szóló, szerintük „önkényes visszaélésekre” lehetőséget adó pont kikerül a javaslatból, akkor jó esély van rá, hogy sikerül megegyezniük – jelezte.
Harangozó Tamás, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke az egyeztetés után a sajtónak nyilatkozva azt mondta: több eredményt is sikerült elérniük. Úgy fogalmazott, hogy voltak „hajmeresztő” pontok a Belügyminisztérium (BM) javaslatában, de ezek közül többet visszavontak. A BM azt is megígérte, hogy az MSZP egy korábbi terrorellenes – többek között a terrorpropaganda tevékenységet büntető – javaslatát, az LMP hasonló tárgykörű módosításával együtt megvizsgálja, s a kormány elé terjesztik.
Kérdésre válaszolva Harangozó Tamás azt mondta: ha a BM tartja a szavát, s egyes vitatott kérdéseket még tisztáznak, akkor – mint fogalmazott – „egészen nagy százalékot ad annak”, hogy a BM terrorellenes intézkedéseket tartalmazó javaslatát támogatni tudják.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint tárgyszerű, higgadt, a részletekre is kiterjedő volt a kormány terrorellenes intézkedési csomagjáról tartott egyeztetés. Az LMP-s politikus a BM előtt tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter konstruktív magatartást tanúsított, s több ellenzéki, köztük LMP-s javaslatot is befogadott. A vitatott pontok közül Schiffer András a mobilapplikációk titkosítása büntethetőségének kérdését emelte ki, de – mint mondta – erről sem pártpolitikai vita van.
Emellett az LMP-s politikus is erősen bírálta, hogy a csomag – egyébként kétharmados törvény által szabályozott – védelmi célú beszerzéseket is érint. Schiffer András felháborítónak tartja, hogy a kormány a terrorellenes csomagba bújtatva akarja saját „ipari méretű lopását” legalizálni. A frakcióvezető azt mondta: ha a védelmi beszerzésekről szóló passzust kiveszik a javaslatcsomagból, akkor jó esélyt lát rá, hogy terrorellenes törvényszövegről megegyezés szülessen.
Ismert, azért fontos, hogy a kormány megnyerje az ellenzéket, mert kétharmados törvényekhez is hozzányúlnának. Így a terrorveszélyhelyzetre hivatkozva a többi között kijárási tilalmat rendelhetnének el, illetve korlátozhatnák a ki- és beutazást az országba. Ennek elérésének érdekében a CÖF megsürgette a pártokat, álljanak be a javaslat mögé.
Az LMP tárgyalások előtti álláspontjáról Schiffer András beszélt a Hír TV Reggeli járat című műsorában. A szocialisták részéről Harangozó Tamás fejtette ki pártja véleményét korábban. Mindkettő politikus kiemelte, hogy olyan javaslatba nem mennek bele, mely a polgárok tömeges jogfosztását eredményezi.
Ismert, terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány, módosítanák az Alaptörvényt és több kétharmados jogszabályt is – jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter múlt csütörtök délelőtt a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.
