Kevesebb kórház maradhat

A változás egyik gátja a hálapénz. Ellentmondások a fővárosi szuperintézmény körül.

A változás tehát időszerű volna, de ezt mégis sokan ellenzik. A szakértő szerint a szerkezeti átalakítás egyik gátja a hálapénz rendszere, amelynek mértéke nem csak a tudáshoz, hanem státuszhoz is kötött. – Sokkal többet keres egy főorvos akkor, ha egy kisebb, műszakilag kevésbé felszerelt intézményben dolgozik, ahol a kórház infrastruktúrája miatt nem végezhet igazán nagy műtéteket, mint akkor, ha egy nagyobb, felszerelt kórházban csupán második ember lenne. Az első esetben ugyanis nagyobb a presztízse, és több hálapénzhez juthat – mondta Kincses Gyula.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese az intézménybezárásokról úgy nyilatkozott: kevesebb kórház is elegendő volna. – Az aktív fekvőbetegkapacitások 10-15 százalékát ki lehetne vezetni a rendszerből tudatosabb szolgáltatástervezéssel, de látni kell, hogy a gazdaságossági kritérium csak az egyik szempont. A másik, hogy bizonyos ellátásokat meg kell hagyni még akkor is, ha az pénzügyileg nem mindig éri meg. Nem szabad ugyanis kapacitásokat úgy kivezetni a rendszerből, hogy egyidejűleg nem gondoskodunk alternatív, alacsonyabb szintű, olcsóbb ellátásról – mondta Sinkó Eszter. A szakértő úgy látja, egy megfelelően strukturált intézményi rendszerben a kiskórházaknak is lehet létjogosultságuk, esetükben csupán azt kell eldönteni, milyen funkciót érdemes náluk hagyni. A drágább, komplikáltabb beavatkozásokat – Kincses Gyulához hasonlóan – szerinte is kevés helyen kellene végezni, hiszen a szükséges költséges eszközöket gazdaságosan kell üzemeltetni, és megfelelően képzett szakemberekre is szükség van. – A korábbi tapasztalatok azt mutatják, ahol jelentősebb kórházi összevonásokra került sor, ott a betegek számára néhány szolgáltatás elérése nehézkessé vált, erre példa a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végrehajtott szervezeti összevonás – emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen helyzeteket a jövőben mindenképp el kell kerülni.

A témában több kórházigazgatót is kérdeztünk. Bodnár Attila, a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója szerint a budapesti ellátást kellene rendbe tenni, mert az jelenleg a fővárosban túlságosan elaprózott, vidéken azonban nincs probléma. – Ahogy fejlődik a szakma, úgy rövidülnek az ellátási idők, így kevesebb ágyra van szükség – fejtette ki az igazgató. Példaként említette, hogy míg egy szaruhártya-átültetés 15 évvel korábban hathetes kórházi tartózkodást igényelt, addig ez ma már csupán egynapos bennfekvéssel megoldható. Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója úgy vélte, a jelenlegi ellátórendszert a rendelkezésre álló forrásokból a szakmai előírásoknak és a lakossági szükségleteknek megfelelően nem tudják működtetni. Kitért rá, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is rossz, ezért az átlagnál magasabb az igény az egészségügyi ellátásra. Azt is mondta, nagyon fontos, hogy az egészségügy problémáit nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, a radikális változások nem vezetnek jóra. Az igazgató hangsúlyozta: a kórházak megszüntetése nagyobb káoszt okozna, mint amekkora hasznot hozna.

Hódít a magánellátás. Elégedetlenek a magyarok az állami egészségüggyel, ugyanis átlagosan 320 ezer forintot költenek évente az ügyfelek magán-egészségbiztosításra – áll egy közelmúltbeli felmérés eredményében, amelyet egy biztosítótársaság végzett. Kiderült: tavaly 9,68 milliárd forintért kötöttek Magyarországon egészségügyi magánbiztosítást, ami 27 százalékkal több az egy évvel korábbinál. (MN)

Vitanap. Idén többéves bérfejlesztési program kezdődhet meg, a költségvetésben 100 milliárd forintot szán erre a kormány – Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere számolt be erről a tegnapi egészségügyi vitanapon a parlamentben. Kitért arra is, hamarosan eldől, hogy Budapesten egy új kórházat építenek, vagy helyette inkább három súlyponti kórházat feljesztenek és bővítik kapacitását. Ez a kijelentés azért érdekes, mert nemrég Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár arról beszélt, nem épül úgynevezett szuperkórház a fővárosban. Az MSZP és a Jobbik felszólalói szerint “életveszély”, ami a hazai egészségügyi ellátásban van. (K. Sz.)