A tárcavezető azt mondta, egyelőre arról van vita, hogy a terrorveszélyhelyzet új különleges jogrendi elemként kerüljön be az alaptörvénybe, vagy valamelyik meglévő különleges jogrendi elemet egészítsék ki.
A résztvevő pártok megállapodtak, hogy folytatják a tárgyalásokat. Simicskó István szeretné, ha április végére olyan szöveget tudnának benyújtani az Országgyűlésnek, amely megkapja a kétharmados támogatást.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik parlamenti képviselője, szóvivője bizakodásra okot adó egyeztetésről beszélt. Elmondta ugyanakkor, hogy pártja nem enged a kormány azon „túlhatalmi törekvéseinek”, amelyek nem a magyar emberek biztonságát, hanem pártpolitikai célokat szolgálnak. Mirkóczi szerint a honvédelmi miniszter és a kormánypárti képviselők is kompromisszumot mutattak az ellenzéki kifogásokra.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint is konszenzus alakult ki abban, hogy alkotmánymódosításra van szükség a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatban, a kérdés rendezésében pedig már csak jogdogmatikai nézeteltérések maradtak. A kormánypárti politikus előremutatónak nevezte az egyeztetést, és elmondta, a távol maradt MSZP kivételével valamennyi párt egyetértett abban, hogy a párizsihoz és a brüsszelihez hasonló terror veszélyének elhárítása olyan azonnali beavatkozásokat igényel, amelyek alapvető jogok korlátozásával járnak, és erre kizárólag különleges jogrendben van lehetőség.
Aláhúzta, csak olyan megoldást tartanak elfogadhatónak, amely az emberek biztonsága mellett garantálja az alapvető emberi jogok érvényesülését, az alkotmányos rendet, a demokráciát és a szabadságot.
Az LMP közlése szerint lekerült a tárgyalóasztalról a kormány eredeti tervezete a terrorveszélyhelyzetről, mivel az ellenzék kijelentette, nem lesz partner abban, hogy a miniszterelnök és a kormány „bemondásra azt csináljon, amit akar”. Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője azt mondta, a kormányoldal szándékot mutatott a megegyezésre úgy, hogy „mindenféle biankó csekkek nélkül” módosítsák az alaptörvényt. Kiemelte, az LMP elsősorban azt szeretné, ha „nem babrálnának” a terrorfenyegetettség fogalmával, hanem a Büntető törvénykönyvben szereplő megfogalmazásokhoz kötnék.
