Megelőzhetők a fertőzések

Antibiotikum helyett inkább olcsó fertőtlenítőt vásárolnak a budapesti Bajcsy-Zsilinszky kórházban.

A Bajcsy-Zsilinszky kórházban két éve vezették be azt az ellenőrzésen alapuló módszert, amellyel 20 százalékkal javult a napi takarítás minősége, és csökkent az MRSA-, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló baktérium által okozott, illetve a vastagbelet érintő CDI-fertőzés aránya – mondta Bodnár Attila, a kórház főigazgatója a kézhigiénés nap alkalmából. Az intézményben ez idő alatt UV-lámpával ellenőrizték a takarítás minőségét, az adatokat megosztották a takarítószemélyzettel, majd folyamatosan figyelték a változásokat. A főigazgató szerint az ellenőrzés előtt elkeserítők voltak az eredmények, az elmúlt két évben azonban napi szinten vizsgálták a takarítást és a fertőtlenítést, ez sokat javított a helyzeten.

A Magyar Nemzet kérdésére Bodnár Attila elmondta: tulajdonképpen nem volt szükség arra, hogy több takarítót vegyenek fel, mindössze arra kérték a dolgozókat, jobban figyeljenek oda a munkájukra. – A költségek nem változtak, mégis eredményesebbé vált a takarítás mindössze azzal, hogy fokoztuk az ellenőrzést. Ehhez persze szükség volt azokra a berendezésekre (UV-lámpákra), amelyekről ingyenesen gondoskodott az Ecolab (tisztító- és higiénés termékekkel foglalkozó vállalat – a szerk.) – közölte a főigazgató. A cég egyébként egy nemzetközi felmérés keretében vizsgálta a kórházat, az intézmény így jutott ingyen az eszközökhöz. Összesen négy osztályon: az intenzíven, a sebészeten, a fül-orr-gégészeten és a kardiológiai belgyógyászaton ellenőrizték a takarítók munkáját. Az igazgató úgy véli, bár most némileg többet költenek fertőtlenítőszerre, ez még mindig olcsóbb, mint ha drága antibiotikumokat kellene vásárolniuk, nem beszélve arról, hogy a kórházi fertőzésekbe bele is halhatnak a betegek.

Az utóbbi hetekben pont arról lehetett híreket hallani, a kórházi fertőzések terjedését az is okozhatja, hogy az orvosok és nővérek nem mosnak rendszeresen kezet. Erre a főigazgató úgy reagált: valószínűtlennek tartja, hogy emiatt terjednének ezek a betegségek. Szerinte tévesek azok a hírek, amelyek szerint az utóbbi időben emelkedett volna a kórházi fertőzések száma, pedig az nem magasabb, mint az EU más országaiban. Bodnár Attila ugyanakkor hangsúlyozta, a takarításnak mindenre ki kell terjednie, nem szabad figyelmen kívül hagyni például a kilincseket, a liftgombot, a számítógépekhez tartozó billentyűzetet vagy a vécé lehúzóját sem.

Miközben a szakértők a takarítás fontosságát hangsúlyozzák, lapunknak több beteg is arról számolt be: a legtöbb magyarországi rendelőben és kórházban nemcsak hogy vécépapír nincs, de fertőtlenítő sem, sőt egyszerű szappannal sem tudtak kezet mosni. Fertőtlenítőt például nem találtak egy budapesti kórház traumatológiáján ápolt, frissen műtött páciens hozzátartozói, de egy Tolna megyei kórházban kezelt kislány édesanyja sem – ezekről az esetekről az érintettek beszéltek lapunknak. Arról is beszámoltak: a gyermekosztályon, ahol fertőző betegek is feküdtek, nem volt szappan és fertőtlenítő, ezt minden beteg magának vitte, avagy nem vitte.

A kézhigiénés napon megszólalt az alkoholos kézfertőtlenítés atyjának számító Didier Pittet svájci professzor, a University Hospital of Geneva infekciókontroll-osztályának vezetője is. A szakember a kutatásai során bizonyította, hogy a kórházi fertőzések jelentősen csökkenthetők a megfelelő kézhigiénés protokoll alkalmazásával. Pittet megalkotta az alkoholalapú kézfertőtlenítőt, amely rendkívül olcsó és nagyon hatékony a fertőző betegségek elleni harcban. Sajnos ez a magyar betegek számára még kevéssé elérhető.