Nincs pénz kézmosóra: ezért hal meg sok beteg

Minden harmadik kórházi fertőzést elkerülhetnénk megfelelő kézhigiénével.

MNO
2016. 03. 01. 11:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden harmadik kórházi fertőzést elkerülhetnénk megfelelő kézhigiénével – írja a Napi.hu. A portálnak nyilatkozó, Angliából hazatért ortopédsebész, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) alelnöke, Hegedűs Zsolt elmondta, az ehhez szükséges alkoholos kézfertőtlenítő egységnyi költségének 10-20-szorosát megspórolhatnánk az antibiotikum-kasszán, a tragikus következményekről, az emiatt bekövetkező halálozásról, szövődményekről nem is beszélve. Hegedűs szerint az az alapvető probléma, hogy az alkoholos gélt ugyanabból a kasszából fizetik a kórházak, amelyből az izzót és a festékpatront. Véleménye szerint, ha az intézmény választásra kényszerül, hogy sötétben gyógyítson, ne adjon nyomtatott zárójelentést, vagy a gélt hagyja ki, az utóbbit fogja választani.

A budapesti kórházak több mint fele alapszintet ért el a kézhigiéné biztosításában egy, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott önértékelési rendszer szerint (kettő közülük éppen csak átcsúszott az alsó határon), míg az EU átlag 16 százalék – számol be a Napi.hu. Közepes besorolású a budapesti fekvőbeteg-ellátók 48 százaléka szemben a 60 százalékos uniós átlaggal, s egyetlen kórházban sem biztosítják a kézhigiénét haladó szinten Budapesten, míg az EU-átlag 27 százalék. Hegedűs egy felmérést idézve elmondta, hogy az orvosok és szakdolgozók 40-60 százalékban mosnak csak kezet, miközben a kórházi fertőzések 80 százaléka az elégtelen kézmosás vagy a kézmosás hiányának következménye, s amelyek 50-70 százaléka lenne megelőzhető a kézhigiénés protokollok betartásával.

A ReSzaSz alelnöke szerint a jelentési fegyelem is erősítésre szorul, hogy valós adatokat kapjunk. Mint ismert, a Clostridium difficilével (bélfertőzés) fertőzött 6500 betegből Magyarországon 1500 nem hagyta el a kórházat élve 2014-ben, ez a szám más országokban, például az Egyesült Királyságban 44-50 százalék.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy bár a vészharangot legalább négy éve kongatják az egészségügyben dolgozók, a hivatalos állásfoglalás szerint az adatok értelmezése rossz csupán. Múlt csütörtöki RTL-műsorban az ÁNTSZ kórházhigiénés főosztálya vezetőjének szájából az is elhangzott, hogy 2015-től vált kötelezővé a kórházak számára, hogy az adatgyűjtés során kitöltsék, vajon a halálozás összefügg-e a fertőzéssel vagy sem. Az ÁNTSZ szerint a nyilvánosság rendben van, az adatok elérhetők és értelmezhetők. Szerintük Európában nálunk van a legjobb figyelőrendszer.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.