Egyetlen év alatt 111 esetben alakult ki járvány nozokomiális fertőzésből, vagyis olyan megbetegedésből, amely kórházi tartózkodás alatt, illetve a kórházból való távozás után jelent meg – ez olvasható ki az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) legutóbbi, 2014-re vonatkozó jelentéséből.
Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője lapunknak arról beszélt, az eszközhasználatnál a branülök, kanülök megfertőződhetnek, és ez a betegek állapotával is összefügghet. A takarítási problémákkal kapcsolatban kitért arra: Európában hazánkban a legkevesebb az egy főre jutó fertőtlenítő takarítószerek felhasználása.
Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke lapunknak elmondta: a statisztikák kimutatták, nőtt a kórházi fertőzések – és nem járványok – száma az elmúlt években. Tény az is – tette hozzá –, hogy egy időben titkolták az adatokat, ezeket 2014 tavaszán tették újra nyilvánossá. – Kifejezetten sajnáljuk, hogy az ÁNTSZ egyelőre nem segítő partnert lát bennünk, hiszen mi is azt szeretnénk, hogy meglegyenek a feltételek a kórházi fertőzések visszaszorításához – mondta. Dénes szerint nemzetközi adatok bizonyítják, hogy Magyarországon van a legkevesebb egyágyas kórterem, pedig elengedhetetlenek lennének a kórházi fertőzések visszaszorítása szempontjából.
A járványok közül 45 olyan volt, amely kizárólag az egészségügyi intézmények körülményei között fordul elő. Ezek során 258 megbetegedést regisztráltak, 16 ápolt vesztette életét.
Egy járványban MRSA (a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus baktérium okozta súlyos kórházi fertőzés) volt a kórokozó, ám ez messze nem minden. Az idézett jelentés az úgynevezett multirezisztens kórokozókról (MRK) is beszámol, amelyek ugyan nemcsak kórházi körülmények között fordulhatnak elő, de a betegellátó intézmények egészségügyi ellátással összefüggően 3998 ilyen fertőzést jelentettek be, ezek közül a legtöbb beteget, 940 főt MRSA-val kellett kezelni. A második leggyakoribb kórokozó a multirezisztens E. coli volt, ezt 827 betegnél mutatták ki. Ezek a kórokozók azért különösen veszélyesek, mert már csupán néhány antibiotikumra reagálnak. 2014-ben összesen 112 olyan kórházi ápoltat regisztráltak, akinek halálát ilyen fertőzés okozta, vagy halála összefüggött a megbetegedéssel.
Egy másik, igen veszélyes bakteriális kórokozó a Clostridium difficile, amely a vastagbelet érintő fertőzést hoz létre, a jelentés szerint igen sokan kapták el egészségügyi intézményekben. Európában főként ez a kórokozó felel a kórházi fertőzés miatt kialakult hasmenésért. A betegség sokszor a túlzott antibiotikumhasználat eredménye, mert a többi, a bélben meghonosodott, az emberi szervezetre ártalmatlan baktérium kiirtásával tud elszaporodni a kór okozója.
Az OEK jelentése úgy tájékoztat, 2014-ben 6551 ilyen fertőzést regisztráltak 90 fekvőbeteg-ellátó intézményben. A legtöbb esetben (5211) a betegség „csak” hasmenést okozott, de 187 betegnél diagnosztizáltak antibiotikumok által okozott bélgyulladást, míg a vastagbél mérgező tágulását 20 páciensnél tapasztalták. Végül a 6551 esetből csak 6026-nál adott jelentést arról a kórház, hogy mi lett a betegség kimenetele, 525 ember sorsát nem tartották érdemesnek arra, hogy jelentsék. Az egészségügyi ellátással összefüggő, vastagbelet érintő fertőzés miatt 228-an haltak meg. Mellettük 1467 olyan beteg volt, aki a kórházak szerint alapbetegsége miatt vesztette életét, de emellett ők is érintettek voltak a fertőzésben.
A dokumentum tájékoztat arról, hogy véráramfertőzést 77 kórház jelentett, amelyben összesen 3479 beteg volt érintett, a halálozás ez esetben igen magas volt. A fertőzöttek 14 százaléka, 494 ember vesztette életét a kórházban, közülük az intézmények 191 betegnél regisztrálták, hogy a halál oka egyértelműen a véráramfertőzés, amely akár egy gennyes sebből is kialakulhat.
Emellett külön csoportot alkotnak a sebfertőzések, az intenzív terápiás osztályok eszközhasználatával összefüggő fertőzések és a speciális koraszülött osztályokon az eszközhasználat miatt kialakult fertőzések. A jelentés ezen részéből megtudtuk, hogy 2014-ben 326 sebfertőzést jelentettek a kórházak, így a minden műtétre kiterjedő sebfertőzési arány 2,5 százalék volt. Az intenzív osztályokon ellátott 11 307 beteg közül 814-en kaptak valamilyen egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést, míg a koraszülöttek közül 103 csecsemőnél diagnosztizáltak valamilyen fertőzést eszközhasználat miatt.
Néhány napja az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport közleményben írt arról, a magyar kórházakban olyan rosszak a higiénés körülmények, hogy sokkal könnyebben halhat meg valaki kórházi fertőzésben, mint balesetben. Úgy vélik, a kórházigazgatók a spórolás érdekében visszamondják a takarító cégekkel kötött szerződéseket, de előfordult olyan is, hogy a sterilizáló napokig nem működött. Az ÁNTSZ azonnal reagált is a közleményre, a szolgálat azt az álláspontot képviseli, hogy az országban adottak a biztonságos betegellátás feltételei. Amennyiben olyan hiányosságot tárnak fel, amely a betegbiztonságot veszélyezteti, megteszik a szükséges lépéseket.
Bár a véráramfertőzésben 2014-ben – az adatok szerint – 191 ember is meghalt, Rétvári Bence államtitkár a lapunk által megismert írásbeli válaszában arról ír Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselőnek, a súlyos véráramfertőzések megelőzésére, kezelésére számos hazai intézkedés született. Erősödött ezen a téren a graduális és posztgraduális szakorvosképzés, új ajánlás született a súlyos szepszis és szeptikus sokk kezelésére vonatkozóan. Az államtitkár hangsúlyozta, Európa országainak több mint felében nem működik hazánkhoz hasonló felügyeleti rendszer, illetve csak néhány országban jelentik kötelezően a fertőzéseket. Arra is felhívta a figyelmet, a kórházi fertőzések számát tekintve az utóbbi három évben nem történt jelentős változás, illetve esetenként csökkent a jelentett fertőzések száma.
