Több mint ötszázan haltak bele fertőzésekbe

Több ezer beteg fertőződhetett meg a hazai egészségügyi intézményekben.

Egy másik, igen veszélyes bakteriális kórokozó a Clostridium difficile, amely a vastagbelet érintő fertőzést hoz létre, a jelentés szerint igen sokan kapták el egészségügyi intézményekben. Európában főként ez a kórokozó felel a kórházi fertőzés miatt kialakult hasmenésért. A betegség sokszor a túlzott antibiotikumhasználat eredménye, mert a többi, a bélben meghonosodott, az emberi szervezetre ártalmatlan baktérium kiirtásával tud elszaporodni a kór okozója.

Az OEK jelentése úgy tájékoztat, 2014-ben 6551 ilyen fertőzést regisztráltak 90 fekvőbeteg-ellátó intézményben. A legtöbb esetben (5211) a betegség „csak” hasmenést okozott, de 187 betegnél diagnosztizáltak antibiotikumok által okozott bélgyulladást, míg a vastagbél mérgező tágulását 20 páciensnél tapasztalták. Végül a 6551 esetből csak 6026-nál adott jelentést arról a kórház, hogy mi lett a betegség kimenetele, 525 ember sorsát nem tartották érdemesnek arra, hogy jelentsék. Az egészségügyi ellátással összefüggő, vastagbelet érintő fertőzés miatt 228-an haltak meg. Mellettük 1467 olyan beteg volt, aki a kórházak szerint alapbetegsége miatt vesztette életét, de emellett ők is érintettek voltak a fertőzésben.

A dokumentum tájékoztat arról, hogy véráramfertőzést 77 kórház jelentett, amelyben összesen 3479 beteg volt érintett, a halálozás ez esetben igen magas volt. A fertőzöttek 14 százaléka, 494 ember vesztette életét a kórházban, közülük az intézmények 191 betegnél regisztrálták, hogy a halál oka egyértelműen a véráramfertőzés, amely akár egy gennyes sebből is kialakulhat.

Emellett külön csoportot alkotnak a sebfertőzések, az intenzív terápiás osztályok eszközhasználatával összefüggő fertőzések és a speciális koraszülött osztályokon az eszközhasználat miatt kialakult fertőzések. A jelentés ezen részéből megtudtuk, hogy 2014-ben 326 sebfertőzést jelentettek a kórházak, így a minden műtétre kiterjedő sebfertőzési arány 2,5 százalék volt. Az intenzív osztályokon ellátott 11 307 beteg közül 814-en kaptak valamilyen egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést, míg a koraszülöttek közül 103 csecsemőnél diagnosztizáltak valamilyen fertőzést eszközhasználat miatt.

Néhány napja az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport közleményben írt arról, a magyar kórházakban olyan rosszak a higiénés körülmények, hogy sokkal könnyebben halhat meg valaki kórházi fertőzésben, mint balesetben. Úgy vélik, a kórházigazgatók a spórolás érdekében visszamondják a takarító cégekkel kötött szerződéseket, de előfordult olyan is, hogy a sterilizáló napokig nem működött. Az ÁNTSZ azonnal reagált is a közleményre, a szolgálat azt az álláspontot képviseli, hogy az országban adottak a biztonságos betegellátás feltételei. Amennyiben olyan hiányosságot tárnak fel, amely a betegbiztonságot veszélyezteti, megteszik a szükséges lépéseket.

Bár a véráramfertőzésben 2014-ben – az adatok szerint – 191 ember is meghalt, Rétvári Bence államtitkár a lapunk által megismert írásbeli válaszában arról ír Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselőnek, a súlyos véráramfertőzések megelőzésére, kezelésére számos hazai intézkedés született. Erősödött ezen a téren a graduális és posztgraduális szakorvosképzés, új ajánlás született a súlyos szepszis és szeptikus sokk kezelésére vonatkozóan. Az államtitkár hangsúlyozta, Európa országainak több mint felében nem működik hazánkhoz hasonló felügyeleti rendszer, illetve csak néhány országban jelentik kötelezően a fertőzéseket. Arra is felhívta a figyelmet, a kórházi fertőzések számát tekintve az utóbbi három évben nem történt jelentős változás, illetve esetenként csökkent a jelentett fertőzések száma.