„Szembenézve mindazzal a nehézséggel, amelyet a szomszédunkban elhúzódó fegyveres konfliktus okoz, átélve a nemzetközi élet minden feszültségét, mély elkötelezettséggel erősítjük meg ragaszkodásunkat szülőföldünkhöz. Követeljük Székelyföld területi autonómiáját! Ismételten kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld minden polgárának a teljes és tényleges egyenlőségét” – fogalmaz a dokumentum.

Az MTI-hez is eljuttatott kiáltvány szerint az SZNT bebizonyította, hogy minden zaklatás, a nemzeti jelképek elleni támadások ellenére európai szinten is fel tud lépni Székelyföld érdekéért.
Túl vagyunk az Európai Bizottság elutasító döntésén és határozottan kijelentjük, hogy az elutasítás ellenére sikerre fogjuk vinni a nemzeti régiók ügyét. A közel másfél millió támogató aláírás is erre kötelez bennünket
– szögezi le a kiáltvány az Európai Bizottságnak (EB) a nemzeti régiók támogatását célzó európai polgári kezdeményezésre október elején adott elutasító válaszára utalva.
Az MTI kérdésére, hogy tesz-e még jogi lépéseket az SZNT a polgári kezdeményezés brüsszeli elutasítása nyomán, Gazda Zoltán megerősítette, hogy
a rendelkezésre álló fellebbezési időn belül bírósági eljárást indítanak az ügyben.
Az ügyvezető elnök cinikusnak minősítette az EB kompetenciahiányra hivatkozó elutasítását azt követően, hogy első ilyen próbálkozásuk után, hatévi pereskedést követően a luxemburgi bíróság kimondta, hogy „igenis az ő térfelük, és foglalkozniuk kell vele”. Arra a kérdésre, hogy az őrtűzgyújtással – a közösségi élményen túl – próbálnak-e a bukaresti vagy brüsszeli hatóságoknak is üzenni, a főszervező azt mondta:
bebizonyosodott, hogy felesleges elküldeni a Székelyföld autonómiájának napja kiáltványát a bukaresti kormánynak, államelnöknek, parlamenti házelnököknek, mert érdemi válasz nem érkezik, nem tudják átlépi vele az ingerküszöbüket.
Megjegyezte: nincs kétsége afelől, hogy a bukaresti hatóságok így is tudomást szereznek róla, mert „jól informáltak”. A csaknem egy évtizedes őrtűzgyújtási hagyomány közben önszerveződő mozgalommá, közösségerősítő élménnyé vált, amiben az SZNT ügyvezető elnöke szerint nagyon fontos szerepük van a kezdeményezéseket támogató önkormányzatoknak, illetve a tűzifát biztosító közbirtokosságoknak is.


















