Nem állapodtak meg az egészségügyis bérekről

Az államtitkárság és az ágazati érdekképviseletek pénteken folytatják az egyeztetést.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón elmondta, az érdekképviseletek azt szeretnék elérni, hogy még az idén elkezdődjön a béremelés, valamint hogy a következő években folytatódjon. A béremelés ütemezése a szakdolgozóknál négy, az orvosoknál három vagy négy ütemben történhet meg – tette hozzá.

Mint fogalmazott, az igazi kérdés az, hogyan lehet a 2016-os költségvetést újranyitni és az esetleges idei béremelésnek mi lehet a kezdő dátuma. Közlése szerint a tárgyalásokon a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője nem zárkózott el a büdzsé „megnyitásától”. A kormány álláspontja világos, és tisztában vannak azzal, hogy 87 ezer munkavállalóról van szó, ezért kell nagyon megfontoltan tárgyalni – tette hozzá az államtitkár, kiemelve, az egészségügyi bérrendezést nem elsősorban költségvetési problémaként, hanem társadalompolitikai kérdésként kell kezelni. Az egészségügyért felelős államtitkár közölte, hosszú távra szóló, három-négy évre tervezett bérfelzárkózásban szeretnének megállapodni.

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, tisztességes ajánlatot kaptak a kormánytól, azonban akkora az ágazatban a lemaradás, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy már az idén induljon el a bérfejlesztés.

Emlékeztetett: a tavaly májusban indult sztrájktárgyalások során – amelynek célja az ágazatban dolgozókra vonatkozó kollektív szerződés kidolgozása és aláírása (benne a bérfelzárkóztatási programmal) – az érdekképviseletek azt szerették volna láttatni a kormánnyal, hogy a 2012-ben elindított bérfelzárkóztatás ellenére még mindig lemaradásban vannak az ágazatban dolgozók.

A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: „nem irigyli a pedagógusok bérét, de gyökeres gondolkodásváltásra van szükség a kormány részéről, és egy nagy ugrással kezdődhetne az egészségügyi ágazati bérfelzárkóztatás”, mert – véleménye szerint – így lenne igazságos a más szférában foglalkoztatottak bérét tekintve.

Az érdekvédelmi szervezet javaslata nem változott, az idei évközi kifizetéssel szeretnék indítani a bérfelzárkóztatást – jelentette ki Cser Ágnes, hozzátéve, ezenkívül évi bruttó 200 ezer forintos béren kívüli juttatást és a kötelező kamarai tagság összegének kormányzati átvállalását is szeretnék. Jelezte, ez utóbbi két tétel a szerdai tárgyalásokon nem volt napirenden.

Összehasonlításként azt mondta, a pedagógusok bérszínvonalára szeretnék minél gyorsabban „felhozni” az egészségügyben dolgozókat, akik közül a középfokú végzettségűek 50 ezer, a főiskolai diplomások 70 ezer, az egyetemet végzettek pedig 100 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a közoktatásban dolgozók. „A tisztes megélhetést szeretnénk elérni” – fogalmazott az érdekvédő.

Ónodi-Szűcs Zoltán megerősítette, jövőre több mint 100 milliárd forinttal több fordítható az egészségügyre, és hogy ebből mennyi jut bérre, az a mostani tárgyalásokon fog eldőlni.