Ahogy a vasárnapi zárva tartásról szóló törvény bevezetését, úgy a kivezetését sem egyeztették a szakmai szervezetekkel – mondta a Magyar Nemzetnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint egy szomorú történet ért most véget, de nem érti, miért tartott 13 hónapig felismerni, hogy ez egy vállalkozás-, munkavállaló- és vásárlóellenes lépés volt, és már az elején lehetett látni, hogy a boltzár kudarcra van ítélve. Úgy látja, a vasárnapi zárva tartás komoly tanulsággal szolgál a mindenkori hatalom számára: az emberek életvitelbeli kérdéseibe nem szabad beleszólni. A VOSZ főtitkára előrebocsátotta, piaci verseny van, minden szereplő jól felfogott érdeke, hogy mielőbb elkezdjen újra kereskedni vasárnapokon is, hiszen aki kimarad, az lemarad, ugyanakkor nem egyszerű feladat néhány nap alatt átszervezni a logisztikát, a beszerzést, illetve feltölteni az alkalmazotti létszámot a vasárnapi műszakokra. Dávid Ferenc emlékeztetett, a kormány teljes egészében visszaállt a 2015. március 14-éig érvényes állapotokra, hiszen egyúttal az éjszakai munkavégzés tilalmát is feloldja.
Miután már most vasárnap nyitva lehetnek ismét az üzletek – feltéve, ha a héten elfogadják, s a közlönyben ki is hirdetik a törvénymódosítást –, kíváncsiak voltunk, hogyan reagálnak a fejleményekre, illetve hogyan reagálnak az új helyzetben az áruházláncok. Az első nyilatkozatokból megállapíthatjuk, a kiskereskedelmi szektor meghatározó szereplőit is meglepte, hogy a kormány a társadalom megosztottságára való tekintettel a továbbiakban mégsem ragaszkodik a vasárnapi pihenőnaphoz, a többség aligha számított erre a fordulatra. Így afelől a legtöbb üzletláncnál hiába érdeklődtünk, leghamarabb mikor tudnak újra kinyitni, s a vasárnapi munkarendre való visszaállás hogyan érinti a munkatársak beosztását, az egyes pultok nyitva tartását. Az érintettek zöme még csak most vizsgálja, mi a logikus, s egyben kifizetődő lépés.
– A vasárnapi zárva tartás eltörlése esetén arra fogunk törekedni, hogy megteremtsük az újranyitás feltételeit – tette egyértelművé a Magyar Nemzetnek a Spar kommunikációs vezetője. Maczelka Márk rámutatott, ahogy a pihenőnap elrendelését megelőzően is, ez csak azon áruházaikat fogja érinteni, ahol a vásárlói visszajelzések ezt indokolják. Példaként felhozta, az újranyitás helyszínei lehetnek a belvárosi területek vagy az idegenforgalmilag frekventált helyek. Kiemelte, a vevői igényeknek megfelelve továbbra is szeretnének mindent megtenni azért, hogy vásárlóik a lehető legkényelmesebben intézhessék bevásárlásaikat, akár a vasárnapi napokon is.
– A Lidl Magyarország tudomásul veszi a törvény módosítását, és annak hatálybalépését követően az abban foglaltaknak megfelelő gyakorlatot fog folytatni – fogalmazott szűkszavúan lapunknak Tőzsér Judit, a társaság pr-vezetője. A Magyar Nemzet megkeresésére hasonlóan tárgyilagosan tájékoztatott a Tesco sajtóosztálya: vizsgálják a törvénymódosítási javaslatot. Mind mondták, céljuk, hogy a hatályos jogszabályi kereteken belül a vásárlók számára legjobb lehetőségeket tudják kínálni. A G’Roby igazgatósága nevében Nagy Sándor ügyvezető megkeresésünkre kifejtette: megdöbbentek a hír hallatán, de akármi is lesz a döntés, és az esetleges új jogszabály tartalma, ők továbbra is a piac igényeinek megfelelően döntenek boltjaik nyitva tartásáról. Az Aldi pedig azt tudatta lapunkkal, hogy a hatályos jogszabályok szerint alakították ki 107 magyarországi üzletük nyitva tartását, és a jövőben is jogkövető módon járnak el.
Meglepett a bejelentés, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök pénteken még éppen a zárva tartás kiterjesztéséről beszélt – mondta a Magyar Nemzetnek a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke. Így a pihenőnap megtartásáért a napokban félmillió aláírás összegyűjtését célként kitűző szervezet megvárja, mi lesz a konkrét új jogszabály, addig jegeli az akciót. Bubenkó Csaba szerint nincs olyan multinacionális vállalat ma Magyarországon, ahol ne mutatnának ki szabálytalanságokat a pihenőidő biztosítása és a szabadságok kiadása terén, ha valóban komolyak lennének a hatósági ellenőrzések. Úgy látja, a bérpótlékon és túlórapénzen alapuló megélhetés eleve tévút, miért ne lehetne heti ötször nyolc órában tisztes jövedelemre szert tenni? Szerinte méltatlan napi 10-12 óra robot mellett még vasárnap is dolgozni. Példaként felhozta, a bérezés terén felesleges Nyugat-Európával párhuzamot vonni, Lengyelországhoz, Csehországhoz és Szlovákiához képest is le vagyunk maradva 15-20 százalékkal. A KDFSZ első embere szerint nemcsak létszámhiánnyal küzd az ágazat, hanem az újranyitás áremelkedést is hozhat. Mint mondta, hatnapos hét esetén is egy multi kiadásainak 30-40 százaléka a bérköltség, a plusz ráfordítást pedig nyilván nem a profit sínyli majd meg. Felhívta a figyelmet arra, a zárva tartás elrendelése előtt is átalakultak a vásárlási szokások, több boltvezető arról panaszkodott, csak a konkurencia kényszeríti rá, hogy kinyisson vasárnap, holott egyre kevesebb a vevő.
