A külügy figyelmeztette a futballdrukkereket

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Tavaly szárnyalt a turizmus, a terrortámadások hatása azonban az idén lesz érzékelhető.

MTI
2016. 05. 19. 13:22

Nem pusztán a futball-Eb miatt adott ki vészjelzést a magyar külügyminisztérium: korábban hivatalos listát adtak ki az unióba utazók figyelmeztetésére, amelyen az úgynevezett no-go zónákat sorolták fel. A lista a nemzetközi sajtóban is nagy port kavart, kiderült ugyanis, hogy a kormány több nagyváros divatos negyedeit is veszélyes helyként tüntette fel.

Ezzel kapcsolatban megkerestük Czeiszing Miklóst, a Német Turisztikai Hivatal magyarországi képviseletének vezetőjét, mivel a magyar kormányzati kommunikáció szerint Berlin több kerülete no-go zónának minősül. A hivatalnok szerint más európai nagyvárosokhoz képest Berlin valamennyi területe biztonságos. Közölte, a bevándorlási válság és a Párizsban, Brüsszelben elkövetett merényletek az eddigi tapasztalatok szerint a német turizmust nem érintették. Különösen kedvező képet fest a magyar turisták növekvő érdeklődése – tette hozzá az iroda vezetője. A turisztikai hivatal statisztikái szerint ugyanis tavaly 700 ezer vendégéjszakát töltöttek el honfitársaink Németországban, miközben a teljes beutazóturizmus 2015-ben 79,7 millió nemzetközivendég-éjszaka volt. Ezzel a német turizmus a sorban hatodik rekorderedményét érte el. Czeiszing Miklós hozzátette, a körülmények is szerencsésen alakultak. Tavaly a természet hívószó alatt szerveződött a turizmus, így a programok többsége a zsúfolt városokon kívülre koncentrálódott.

A 2016-os előrejelzéseket illetően azonban a turisztikai hivatal már óvatosabb. Európa és a világ biztonsági helyzete, a menekültügyi kérdés fejlődése, illetve a világgazdaság keretfeltételei nagyban befolyásolhatják az utazási forgalmat – írták jelentésükben, ami ezért a turizmus növekedésének alacsonyabb, 1-3 százalékos növekedési ütemével számol.

Ráadásul – mint Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő a Magyar Időknek adott interjújában megemlítette – a helyi hatóságok is bizonytalanok: a Hamburg-Altona, Berlin-Kreuzberg, Schöneberg negyedekbe a rendőröknek is csak nyolcasával szabad bemenniük, teljes fegyverzettel, testpáncélban, mivel a legkisebb akció esetén is vehemens ellenállásra számíthatnak. Figyelmeztető az is, hogy a Russia Today orosz hírtelevízió szerint Bajorországban jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik engedélyért folyamodnak riasztófegyverek tartására.

A Belga Királyság magyarországi nagykövetsége azt írta lapunknak, az országban nincsenek no-go zónák. Az Iszlám Állam terrorszervezet márciusban hajtott végre hármas merényletet Brüszszelben, a tragédiának 32 áldozata volt. A belga képviselet szerint a hatóságok az ellenőrzésük alatt tartják a folyamatokat. A rendőrség mindent megtesz a rend és a biztonság fenntartásáért – írják, és válaszukban kitérnek arra is, hogy a központi kormányzat közös akciótervet dolgozott ki a helyi önkormányzatokkal és közösségekkel együttműködve.

Bár a 2016-os év kedvezően indult, látható, hogy a márciusi támadás rövid távon érzékenyen érintette Brüsszel turizmusát – folytatta kérdésünkre küldött válaszában a nagykövetség. Külön problémaként említik, hogy a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtér a merényletek során megrongálódott, ezért több járat a környező repülőterekről, például a hollandiai Antwerpenből közlekedik. Hozzáteszik, várhatóan júniusig teljesen felújítják az objektumot.

A terroristatámadásnak áldozatul esett másik európai ország képviseletét, a budapesti francia nagykövetséget is megkerestük, a tavaly novemberi merénylet következményeit célzó kérdéseinkre azonban nem érkezett visszajelzés. A Magyar Idők korábban azonban turisztikai szakértőkre hivatkozva azt írta, Párizsban az év végére 10 százalékkal esett vissza a turizmus forgalma.

Nyilatkoztak azonban a mediterrán országok. Az embercsempész-hálózat déli útvonalának célállomásának, Olaszországnak a nagykövetsége leszögezte: no-go zónáik nincsenek, vannak azonban a menekülteknek helyet adó gyűjtőpontok, hotspotok, s elismerték, ezek helyi környezetükben kihatnak a turizmusra. Mivel tavaly 29 százalékkal nőtt a menedékkérelemért folyamodók száma Olaszországban, egyes területeken, mint a legnagyobb európai hotspotnak helyt adó Lampedusa szigeten, a turizmus terén visszaesés tapasztalható – válaszolta a nagykövetség. Hozzáteszik azonban, statisztikáik így is ígéretesek. Olaszország az ötödik legnépszerűbb turisztikai célország, 2015-ben 4,7 százalékos emelkedést könyvelhettek el. Az év során így összesen 50,8 millió beutazót fogadtak, azt azonban kérdésünk ellenére már nem részletezték, az idei szezon során mi várható.

No-go zónák nincsenek, katonai eszközökkel megerősített területek azonban vannak – ezt a választ a Görög Köztársaság nagykövetsége küldte lapunknak. Annak ellenére, hogy Görögország az Európai Unió balkáni határaként a migránsválság egyik legnagyobb elszenvedőjévé vált, képviseletük szerint a turizmusnak a jelenség nem okozott problémát. 2015-ben rekordévet zárt a görög turizmus – írták, s megjegyzik: különösen kiugró volt a magyarok érdeklődése. Összesen 146 380 honfitársunk utazott ugyanis Görögországba, ami 2014-hez képest csaknem 65 százalékos növekedést jelent. A 2016-os kilátásokra vonatkozóan azonban, ahogy a megkérdezett országok többsége, úgy a görög képviselet sem adott választ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.