Az egészségügyi rendszerben a kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásáért – emelte ki Mészáros János. Hozzátette: a titulushoz felelősség, hatókör és jogkör tartozik majd, ami egyfajta garanciát jelenthet az átlátható intézményi gazdálkodásra. Továbbá azt is várják a kancellároktól – folytatta –, hogy felszínre hozzák azokat az intézmények gazdálkodásában meglévő hatékonysági és együttműködési lehetőségeket, amelyeket lehet, hogy az egyes kórházak vezetői nem látnak.
„Nem az emberhez kell szabni a feladatot, hanem a feladathoz az embert” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Megjegyezte, hogy a rendszer kialakításával kapcsolatos szakmai munka most zajlik.
Mészáros János felidézte, amikor 2012-ben állami fenntartás alá kerültek az egészségügyi intézmények, olyan informatikai fejlesztések zajlottak uniós forrásokból, amelyek közhiteles nyilvántartásokat, illetve az intézmények gazdálkodásával kapcsolatos adatjelentési kötelmet fogalmaztak meg, 2015-től pedig a kórházakban egységes számlatükör működik. Így az intézmények egységes kontrollingrendszerben jelentenek a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK).
Ezzel a rendszerrel az ÁEEK-nek megvan a lehetősége összehasonlító elemzések összeállítására, és megteheti az adott intézmény menedzsmentjének a megfelelő jelzéseket a gazdálkodást illetően.
A Magyar Idők pénteki számában azt írta, súlyos gazdálkodási hiányosságok, közbeszerzési anomáliák jellemezték az egészségügyet az elmúlt években az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összefoglalója szerint. Salamon Ildikó, a szervezet felügyeleti vezetője a lapnak nyilatkozva a hiányosságok leküzdéséhez elengedhetetlennek nevezte, hogy – az oktatási intézményekhez és a közcégekhez hasonlóan – a kórházak pénzügyeinek irányítását is megerősítse az állam.
