L. Simon is megszólalt a „diplomáciai botrány” ügyében

E-mailben faggattuk az államtitkárt, aki nem tud a „minibotrányról”. A Kisalföld kitart a sztori mellett.

Veczán Zoltán
2016. 05. 31. 16:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Sejtette-e, hogy beszéde miatt a török küldöttség eláll a fesztivál meglátogatásától?
– Mivel a török küldöttség részvételéről sem nekem, sem a beszéd elmondására engem felkérő város vezetésének nem volt tudomása, ilyesmivel nem is foglalkozhattam. Megismétlem, egy magyar történelmi eseményre emlékező fesztiválon, a magyar hősökre emlékezve, a magyar történelem szemszögéből mondtam beszédet, aminek minden szavát vállalom. Azoknak pedig, akik erről másként gondolkodnak, vagy politikai hecckampányt próbálnak ebből csinálni, csak azt javasolom, hogy olvassák el Gárdonyi Géza Egri csillagok című művét.

Az alaphírt megjelentető Kisalföld.hu  szerkesztősége kérdésünkre közölte: továbbra is kitart amellett, hogy a Tatai Patara fő szervezője, Zombori Mihály újságírójuknak azt mondta: L. Simon beszéde nemcsak a hagyományőrzők körében keltett nagy felháborodást, de emiatt „távol maradt a rendezvénytől Sakir Fakili török nagykövet és számos diplomata”. Ezt egyébként a török nagykövet is cáfolta, Fakili a történtek után úgy nyilatkozott, hogy távolmaradásának semmi köze L. Simon szavaihoz, egyszerűen csak más elfoglaltsága akadt.

A Kisalföld.hu tudósítása szerint az államtitkár beszédében elhangzott, „a közönség számára egyértelművé kell tenni, hogy Idrisz Baba egy olyan vallási vezető volt, aki a keresztény magyarság eltiprását hirdette, aki vallási alapon akarta felszámolni a kereszténységet és megszüntetni a magyar kultúrát”, illetve a politikus kijelentette, hogy a magyar, európai, keresztény örökség továbbvitele a megmaradás záloga.

De megszólalt az MNO-nak Zombori Mihály fő szervező is, aki cáfolta, hogy hasonló tartalmú nyilatkozatot tett volna a Kisalföld.hu-nak, bár az államtitkár szavait valóban szerencsétlennek tartja. Mint mondta, a török nagykövetségtől volt a helyszínen képviselet, akik megemlítették ugyan, hogy olvasták, amit L. Simon mondott, de szó sem esett róla, hogy a nagykövet emiatt maradna távol.

A hagyományőrzők felháborodását látta ugyan, de érthetőnek tartja, hogy nem akartak a napi politikába belefolyni, ahogy a fesztivál sem az ellentéteket, hanem a kölcsönös értékeket hivatott erősíteni, hiszen a dolgok nem egyszerűen csak fehérek és feketék – mondta Zombor, kitérve arra, hogy a helyszínen Pálffy Miklós kapitánynak és a várnál harcolóknak nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül állítottak emléktáblát kilenc évvel ezelőtt, és a Patarát is ebben a szellemiségben rendezik meg. Maga a fesztivál egyébként egy nagyon precízen összerakott, történészek által felügyelt, különleges hagyományőrző esemény, ahol idén is több mint ezer gyermek kóstolhatott bele a történelem szépségeibe – taglalta. Zombori azt is aláhúzta:

soha nem volt rá eddig példa, hogy politikus nyitotta volna meg a rendezvényt, és – tanulva az esetből – a jövőben sem terveznek többé ilyet.

Egyébként a helyszínen voltak a török mellett az orosz, indonéz és brit követségtől is személyek, ugyanis a rendezvénynek jóval komolyabb a nemzetközi ismertsége, mint a hazai – magyarázta a fő szervező, hozzátéve: bár lehet, hogy az L. Simon-ügynek köszönhetően immár belföldön is sokan értesültek a Pataráról.

Mint mondta, a Kisalföld cikke kapcsán azért nem tervez helyreigazítást, mert „az idő majd elsimítja” a dolgokat, a jelenlévők pedig úgyis látták, mi a valóság; a helyreigazítási kérelemnek úgysem valószínű, hogy helyt adnának, és végtére is nem is biztos, hogy a médiafigyelem kárt okozott a rendezvénynek, hiszen ennyien talán kilenc éve nem hallottak a Tatai Pataráról Magyarországon.

Migránsok és iszlám hódítás

L. Simon egyébként márciusban egy szigetvári történészkonferencián arról beszélt, hogy szerinte a magyar kormány nem nézné jó szemmel egy muszlim kultikus hely kialakulását a Szulejmán szultán haláláról is ismert Szigetváron, így ott nem épülhet vissza a török kori mecset. A vár – mint mondta ekkor – „mindenestül a magyar állam tulajdona”, amely „semmilyen muszlim szakrális hely kialakításához nem járul hozzá”. Az államtitkár korábban a migránsok kapcsán adott hangot az iszlámmal kapcsolatos félelmeinek, mondván, „muzulmán pártok vehetik át az irányítást a kontinensen, amelyek felszámolhatják az európai kultúra utolsó maradványait is”.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.