Lázárék csúnyán nekimennek a dohányosoknak

A kvótareferendumot pedig az elmúlt 25 év legfontosabb kérdésének nevezte Lázár János.

Lázár János egy másik felvetésre azt is elmondta: a referendummal kapcsolatban nem kampányra, hanem tájékoztatásra van szükség, mert a szuverenitás nem pártügy, hanem Magyarország alapkérdése. A részletekről még nem tárgyalt a kormány – tette hozzá.

Önálló törvényben szabályozná a mezőhegyesi ménesbirtok feladatait a kormány – mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter célként jelölte meg a hagyományok továbbvitelét, a növénytermesztés és állattenyésztés további erősítését, továbbá a kutatási terület – egyebek mellett a vetőmag-nemesítés – fejlesztését.

Együtt: Elég a késlekedésből!

Mezőhegyes nem várhat tovább az Együtt szerint. Az Együtt felszólítja a Fideszt, hogy a Lázár János által ma bejelentett törvényjavaslat térjen ki Simonka György fideszes képviselő földjeinek ügyére, a kormánypárti politikus ugyanis az elhibázott pályázatok során, strómanjain keresztül több száz hektárt szerzett meg bérletbe vagy tulajdonba. A Mezőhegyes-törvénynek feltétlenül meg kell fosztania Simonka Györgyöt és lekötelezettjeit a korrupt módon szerzett földektől, különben az mit sem ér – írta közleményében a párt.

A tárcavezető azt is közölte: a kormány arra utasította a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy 110 milliárd forint értékben nyújtson kamatmentes visszatérítendő támogatást egyebek mellett természetes személyeknek és társasházaknak energetikai korszerűsítésre.

Lázár János szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt hat év gazdasági tevékenysége lehetővé teszi, hogy a magyar autóbuszgyártást visszategyék a nemzetközi buszgyártás térképére. Mára már létezik egy olyan magyar buszgyártó kapacitás, amely a tömegközlekedésben bekövetkező változások, beszerzések esetén biztosítja a magyar ipar érdekeinek érvényesülését – mondta.

Magyarország arra vállalkozik a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott stratégiával, hogy a nemzeti járműipart újraépítse, előtérbe helyezze az autóbuszgyártást a következő időszakban. A nemzeti ipar zászlóshajója lehet az autóbuszgyártás – fogalmazta meg a célokat a miniszter, jelezve azt is, hogy a stratégiát két hét múlva tárgyalja a kormány. Hozzátette, a közlekedési stratégia azzal is számol, hogy a tömegközlekedést üzemeltetőkkel – például önkormányzatokkal, a fővárosi önkormányzattal, állami cégekkel – értelmes együttműködés valósuljon meg, amelynek következménye a nemzeti ipar erősödése lesz.

Kérdésekre beszámolt arról, hogy 8-10 autóbuszgyártó céggel számolnak, amelyeknek nem okozhat gondot – kormányzati támogatással – évente ezer jármű előállítása. Rámutatott, hogy Magyarországon 6500 busz vesz részt a tömegközlekedésben a fővárosban és Volánoknál, ezeket a következő években cserélni kell.

Kérdésre Lázár János beszélt a fővárosi buszbeszerzésről is, és elmondta, a kormány nem diktál, hanem együttműködést szeretne, hogy a tömegközlekedés szervezői a magyar ipart vegyék figyelembe, amikor új buszokat vásárolnak. Úgy fogalmazott:

„senkire nem erőltetünk semmit sem, kérünk és együttműködést ajánlunk”.

Ki lehet alakítani olyan konstrukciót, amely a 3-as metró felújítását is segíti és a nemzeti iparnak is jó – mondta, majd hozzátette: egy felelősségteljes magyar polgármester nem utasíthatja vissza azt a kérést a kormánynak, hogy a nemzeti iparnak adjon egy esélyt. A nemzeti autóbuszgyártás kapjon Budapesttől egy esélyt – kérte.

Megkérdezték a Fővárosi Közgyűlés által létrehozott Alstom-bizottságról is, amire azt válaszolta: „fényt várunk a bizottság munkájától” a nemzetközi bűncselekményben, s a kormány felajánlja segítségét mind az önkormányzatnak, mind a nyomozó hatóságoknak.

Lázár János elmondta, azt is alaposan megvizsgálják, hogyan fejlődött az elmúlt években a magyar vasút és a kötött pályás közlekedésre rendelkezésre álló ezermilliárd forintot hogyan használják fel.

Lázár János azt mondta, a kormány foglalkozott az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodással. A kormány álláspontja szerint tárgyalni kell a szerződésről, de az alaposság fontosabb, mint a sürgősség, és a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül elfogadhatatlan a dokumentum – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a kormány meghallgatta Wáberer Györgyöt, akinek 2015 júliusa óta az a feladata, hogy miniszterelnöki megbízottként elősegítse a magyar logisztikai ágazat fejlesztését szaktanácsadással. Hozzátette: újabb egyéves programról döntöttek, amely a többi között a gépjárművezetői képzés további erősítését és a liberalizáció miatt a segítségnyújtást szolgálja.

A miniszter kapott kérdést az Eximbank által a TV2 tulajdonosának nyújtott hitelről. Lázár János közölte, biztos benne, hogy a bank olyan üzletpolitikát alakított ki, amely garantálja a törvényességet és a hitel megtérülését. Ha valakit Andy Vajnának hívnak, nem kaphat hitelt? – firtatta.

A cafeteria-rendszer átalakításáról közölte, hogy tiszteletben tartják az Európai Bíróság döntését, módosítják a rendszert, de még nem tudni, milyen formában. Jelezte, a Szép-kártyát és az Erzsébet-programot megőrzendőnek gondolja.

Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a jövőben sem indulhatnak a közbeszerzéseken a kartellezésen kapott cégek, de felmentést lehet adni a szabály alól. A törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a szabály miatt nem lenne magyar pénzintézet, amely segíteni tudna az uniós pénzek kifizetésében.

Ugyancsak kérdésre számolt be arról, hogy a kormány májusban dönthet a Déli pályaudvar sorsáról, a bezárás csak akkor történhet meg, ha pályaudvart ki tudják váltani, például a kelenföldi fejlesztésével.

A minőség javítását jelölte meg az oktatásban történő átalakítások céljaként Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: céljuk az, hogy a szakgimnáziumok elvégzése után a diák érettségi birtokában dönthessen arról, hogy munkába áll vagy továbbtanul.

A miniszter budapesti sajtótájékoztatóján közölte, azt szeretnék, hogy a magyar iskolarendszer Európa egyik legjobbja legyen. Megerősítette, hogy 2018 őszére felülvizsgálják a Nemzeti alaptantervet, és a rendszert úgy alakítják át, hogy lesz egy, a szaktárca alá rendelt Klebelsberg oktatási központ, amely alatt 57 tankerületi központot alakítanak ki. Hozzátette: változni fog az iskolaigazgatók jogköre is.

Lázár János szólt arról is, hogy a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból szakgimnáziumok lesznek. Az átalakítás egyik okaként említette, hogy ma a szakközépiskola elvégzése után plusz egy évet kell tanulni a diáknak, hogy munkába állhasson.