Kiutálták egy budapesti edzőteremből az egészséges látogatók a Down-szindrómás fiút – terjedt el múlt hét végén a hír, miután az érintett bátyja Facebookon panaszolta el az esetet. M. István állította, öccsét elküldték, mert zavarta a jelenléte a többi felnőttet. „Több panasz is érkezett a Down-szindrómás öcsémre. Nem, nem tartott fel senkit. Nem hangos, ápolt közösséghez szokott. (...) A mi életünk ezzel jár” – közölte, az esetet pedig több oldal (köztük lapunk) is átvette, a Down-szindrómás fiú testvérének elmondására alapozva. A posztot Facebookon több mint nyolcezren osztották meg, hozzászólásokban pedig rengetegen nevezték az esetet undorítónak, javasolva: forduljanak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Más edzőtermek pedig felajánlották a segítségüket: a zuglói Thor Gym például közölte, szeretettel fogadják „az ifjú bajnokjelöltet, és minden tőlünk telhető segítséget megadunk az optimális fejlődéséhez!”.
A XVI. kerületi Thor Fitnesst vezető Csavajda Szabolcs viszont állítja: nincs szó előítéletességről, viszont a fiú könnyen meg is sérülhetett volna edzés közben. Az Alfahír után lapunknak is hosszabban nyilatkozott a terem tulajdonosa: mint mondta, három-négy hete kezdett oda járni a Down-szindrómás fiú. A szüleitől úgy tudta, önálló munkavégzésre képes, később viszont azt tapasztalta, ez nem így van, felügyeletre, segítségre szorult. A fiú túlsúlya ugyanakkor összefüggésben lehet pajzsmirigyproblémákkal, szervi rendellenességekkel is, ezért Csavajda szakorvosi véleményt szeretett volna látni arról, milyen mozgást végezhet egyáltalán.
Elmondása szerint először még arról volt szó, csak bizonyos gépeket fog használni, később viszont úgy gondolták, a fiú akár súlyzóval is edzhet. Azt pedig a szülők leszögezték, az ajánlott diétát nem tudják biztosítani – tette hozzá a terem vezetője. Csavajda nem tudott róla, hogy beszéltek volna olyan szakorvossal, aki az edzést javasolta, és a fiú szerinte sétálva is csak rövidebb távokat tudott egyszerre megtenni. Az edzését csak a szülők felügyelték, ami a tulajdonos szerint nem volt elégséges, és eközben a gépek használata sem rendeltetésszerűen történt. A többi vendég ugyanakkor csak arról beszélt, hogy a fiú nem tud önállóan edzeni, azt nem mondták, hogy jelenléte zavarja őket – jegyezte meg. (A terem vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy a vendégek részéről „olyan visszajelzések is érkeztek, amik elmarasztalóak”, márpedig ez egy közösség, és nekik „ehhez kell igazodniuk”.)
Csavajda szerint különbség van aközött, ahogy egy mozgáskorlátozott és mondjuk egy szellemileg sérült tudja használni a termet: elmondta, a Thor Fitnessben például járt már egy mozgássérült testépítő barátja, aki ugyanúgy tudott edzeni, mint mások. Ugyanakkor az eset kirobbanása óta több szakembertől is azt hallotta: beengedni sem szabadott volna a fiút, és ha megsérül, őt vonták volna felelősségre érte.
Az ügyet kirobbantó testvérről a teremvezető elmondta: korábban nem is járt nála, a szülők vitték mindig az öccsét. Csavajda szerint nem volt szó elküldésről, ő azt jelezte, hogy speciális körülmények között kellene edzenie a fiúnak. „Azt mondták, ilyen fajta diszkriminációban régen volt részük, és az ide járókat hibáztatták, majd elmentek.” A tulajdonos az MNO-nak elmondta, azóta sem tudta elérni őket. Az ügy kirobbanása után a Facebookon kapott több komolyabb fenyegetést, illetve azt is írták, hogy feljelentik őt. Csavajda a magyar újságírás állapotára nézve is jelzésértékűnek tartja, hogy bármiféle helyszíni vizsgálódás vagy részletesebb utánajárás nélkül lejöhettek az előítéletességről szóló hírek, csupán Facebook-posztokból ollóztak össze cikkeket. Emellett megemlítette: az is döbbenetes, milyen könnyen elszabadultak az indulatok. Korábban ilyet a menekültválság során tapasztalt: mint kifejtette, akkor is hirtelen bukkantak fel a legdurvább reakciók. Erről beszélt az általa közzétett videóban is: „nagyon sokan írták [a migránsválsággal kapcsolatban – szerk.], hogy felgyújtani, szétlőni, megölni stb. Most is ez a helyzet: most én vagyok az, aki az esszenciális, abszolút gonoszt megtestesíti.”
Az esetről szóló híradások elterjedése után kommentben reagált a báty is, próbálván csillapítani az indulatokat. „Ahogy eddig sem, továbbra sem célom támadni a termet vagy tulajdonosát, aki a kezdetektől segítőkész és nyitott volt” – közölte, hozzátéve, hogy Csavajda „korrektül elmondta, hogy személyi edzőként nem tudja felügyelni, de szívesen megmutogatja, melyik gépet hogyan használják és mennyi időt.” Nem tiltotta ki Attilát és szüleit, „csak megkérte, hogy ne menjenek többet”, ezt a döntést pedig a báty szerint üzleti okokból hozta meg. Állítása szerint viszont a szülők korábban nem kaptak visszajelzést, hogy bármi probléma is lenne, sem hogy bizonyos eszközöket nem kellene használni, vagy egészségügyileg megterhelő lenne öccse számára az edzés.
A Down Alapítvány elnöke, Gruiz Katalin megkeresésünkre elmondta: ők is üzemeltetnek edzőtermet, elsősorban értelmi fogyatékos embereknek, így testközelből ismerik a lehetőségeket és körülményeket. Gruiz közölte, általában egyet kell értsen a tulajdonossal, a konditerem veszélyes üzem. „Nemcsak a nehéz súlyzók és az esetleges nem adekvát használat miatt, hanem amiatt is, mert a gépek használatának technikája is fontos, helytelen használat egészségkárosító lehet” – közölte. Így náluk is csak szakember felügyelete mellett lehet edzeni mind a fogyatékkal élők, mind az egészségesek számára, továbbá egyénre szabott programok vannak, amikhez szintén szakember szükséges. Ezentúl azonban Gruiz egy másik edzőteremről és a részleteiben nem ismert szituációról nem kívánt véleményt mondani.
Azt viszont közölte az alapítvány elnöke, hogy a Down-szindrómás fiatalember integrált sportolásához nagy valószínűséggel szükség lesz hozzáértő segítőre is. „Én értem és tudom is, hogy egy konditeremben előzetes felkészítés hiányában a normál személyzet nem okvetlen képes ezt a segítséget megadni, a fogyatékos emberek szakszerű támogatása is egy szakma, sokszor kevés a jó szándék és a jó érzék” – tette hozzá. Azt nem tartaná helyesnek, hogy fogyatékos emberek külön edzőterembe járjanak, először viszont mindenképp kell a többletsegítség. Ezt viszont adhatja egy szociális kísérő is: a velük kapcsolatban állók mellé ők adnak ilyen segítőt, „és úgy már simán beilleszthetőek bármelyik fősodorbeli sportszolgáltató bármelyik szabadidős szolgáltatásába.” Egy idő után el is lehet engedni a kezüket, de azt lehetségesnek tartja, hogy a konditerem utolsó ebben a sorban, mert a bowlingnál vagy egy biciklizős programnál bonyolultabb. Addig viszont a Down Alapítvány konditermét érdemesebb inkább keresni, ami a fővárosi Márga utcában található.
