PSZ: Átveri a kormány a pedagógusokat

Menet közben változtatná meg a szabályokat a béremelés differenciálásával a kormány.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a köznevelési kerekasztal ülése előtt beszélt arról, hogy a kerekasztal azt javasolja: a béremelés utolsó, 2017. szeptemberi része differenciált legyen, amelyről az iskolaigazgatók és a tankerületi vezetők közösen döntenek majd. A miniszter bejelentette: 57 tankerületi központ jöhet létre. A tankerületi központok önálló jogi személyek lesznek, egy tankerület egy közepes méretű egyetem, főiskola költségvetésével gazdálkodhat majd. Kitért arra is, a kormány meg van győződve arról, hogy a vegyes – állami és önkormányzati – működtetésű rendszer nem jó, erről még tárgyalnak a jövőben.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke a bejelentésekre reagálva az MTI-nek azt mondta: elképesztő ötletnek tartja a béremelés differenciálását, ez azt jelentené, hogy menet közben megváltoztatnák az erre vonatkozó jogszabályt. Mint mondta, a pedagógusoknak ígértek egy béremelést, és egyszerre nem tudták bevezetni. A pedagógustársadalom tudomásul vette, hogy az lépcsőzetesen történik majd, ugyanakkor az, hogy az utolsó tételt nem fizetik ki mindenkinek, noha azt jogszabály írja elő, hanem megváltoztatják és differenciálnák, annak a beismerése, hogy igazságtalan a bérrendszer – fejtette ki.

Szólt arról is, hogy a sztrájkbizottság egyik követelése a minőségi bérpótlék visszaállítása volt. Ennek fedezetét ne a 2017-ben esedékes összeggel adják oda, hanem pluszforrásként – mondta Galló Istvánné.

A nem pedagógus dolgozóknak tervezett kétszer 35 ezer forintos béren kívüli juttatást sem tartják elfogadhatónak, ez csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által fenntartott intézményekben járna – közölte. Hozzátette: azt javasolták, hogy kormányrendelet rögzítse, minden oktató-nevelő munkát segítő dolgozó 100 ezer forintos béren felüli juttatást kapjon.

Galló Istvánné megjegyezte: a jövő évre tervezett 10 százalékos emelésnél is tudni kellene, hogy mihez igazítják. Ők azt kezdeményezték, hogy a garantált bérminimum legyen az alap, ami 10 százalékkal nőne, és erre jönne egy 3 százalékos differenciált bővülés.

A szakszervezeti vezető a Klik átalakításáról és az 57 tervezett tankerület létrehozásáról azt mondta: nem lehet tudni, mennyi lesz a fenntartási költség, mert nem úgy készült a jövő évi büdzsé, hogy minden iskola költségvetést készített, és azt összeadták volna.

Ehelyett azt vették alapul, hogy tavaly volt egy bizonyos költség, amit ki kellett egészíteni, és az idén nagyjából ennyire lesz szükség. Az eddigi költségvetésekkel az volt a baj, és azért kellett minden évben kiegészíteni, mert nem volt megtervezve, és az intézményeknek nem volt saját költségvetése – közölte.

Hozzátette: a sztrájkbizottsági tárgyalások során alapvető követelésük volt, hogy az intézményeknek legyen költségvetésük, és az igazgató lássa, meddig tud nyújtózkodni az intézmény. „Azzal, hogy számokat dobálnak, semmire nem megyünk” – fogalmazott Galló Istvánné.

A PSZ elnöke szerint lakmuszpapírként bedobták, hogy a vegyes működtetés nem hatékony, ugyanakkor az önkormányzatok véleményét nem kérték ki. A Klik mint üzemeltető sem vizsgázott fényesre – tette hozzá, példaként ki nem fizetett gázszámlákat említve. Ha a működtetés lehetőségét is elveszik az önkormányzatoktól, akkor az utolsó jele is eltűnik annak, hogy az iskola a helyi közösségé – tette hozzá.