Áder visszaküldte a kárpótlási törvény módosítását

Aggályosnak tartja, hogy nem határozzák meg, hogy mire terjed ki az állam tulajdonszerzése.

Az államfő levelében emlékeztetett: a törvény javaslatához fűzött indokolás szerint a jogszabály elfogadásának célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben a kárpótlás során visszamaradt termőföldeknek a „Földet a gazdáknak\" program keretében történő értékesítési lehetőségének megteremtése. A törvény a szövetkezetekről szóló törvényt és az átmeneti szabályokról szóló törvény módosítja, úgy, hogy „a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerüljenek”.

Áder János indoklásában kitért arra, hogy az átmeneti törvény alapján a mezőgazdasági szövetkezeteknek a közös használatukban álló földekből a részarány-földtulajdonosok tulajdonát képező, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földtulajdonhoz juttatására szolgáló, az állam tulajdonában lévő, valamint az árverések céljára szolgáló úgynevezett kárpótlási földalapokat kell elkülöníteniük. Utóbbiakról úgy rendelkezik, hogy a kárpótlási árverések lebonyolítása után megmaradó földekből a szövetkezeti tulajdonú földeket a tagok tulajdonába kell adni, a védett természeti területnek nem minősülő, a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatában levő állami tulajdonú termőföldek pedig az önkormányzatok tulajdonába kerülnek, ha azokat 1994. május 31-ig nem értékesítették árverésen.

A törvény azt is szabályozza, ha a földalapok elkülönítése nem történt meg, és azt is, ha ennek megtörténtétől számítva 4 hónapnál kevesebb idő telt el. A hatályos szabályozás azt rögzíti, hogy az önkormányzatok árverés hiányában a földalapok elkülönítését követő 4 hónap elteltével szerezhetnek tulajdont.

Áder János azt tartja aggályosnak, hogy az új rendelkezés nem határozza meg, hogy mire terjed ki az állam tulajdonszerzése, a törvény szövege alapján ugyanis a szövetkezetek által használt teljes területet felölelik. Azt írta: a módosított szöveg értelmében „az állam a földalapok kijelölésének elmaradása esetén feltétel nélkül, előre meg nem határozott mértékben, ingyenesen szerezne tulajdont a szövetkezeti használatban álló termőföldeken”.

Rámutatott: a különböző tulajdonú és rendeltetésű földalapok elkülönítése előfeltétele a részarány-földtulajdonosok tulajdonának megállapításához, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földtulajdonhoz juttatásának, a vételi jogok gyakorlásának. A módosítás felvetheti az ő tulajdonhoz való joguk esetleges sérelmét - véli az államfő.

A köztársasági elnök azt is kifogásolta, hogy a módosítás alapján „előfordulhat, hogy természeti oltalom alatt álló földterületek állami tulajdonba és ezáltal a Nemzeti Földalapba kerülhetnek”. A szövetkezetek használatában ugyanis jelenleg is lehetnek természetvédelmi területek.

Az Országgyűlés 127 igen, 37 nem és 27 tartózkodás mellett június 7-én fogadta el az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosítását.

Lázár János, Pócs János és Völner Pál fideszes képviselők javaslatára a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdoni helyzetén változtattak, hogy lehetővé váljon a területek értékesítése a Földet a gazdáknak programban. A módosítással több törvényből is törölték azt a rendelkezést, hogy a kárpótlási jegyet termőföld megszerzésére is fel lehet használni, illetve hatályon kívül helyeztek számos, a szövetkezeti földek árverésére vonatkozó szabályt is.