Tasó László közölte: a fejlesztéssel kétvágányú kapcsolatot teremtettek Békéscsaba és Budapest között, a beruházás lényege a vasúti közlekedés versenyképessé tétele volt. Az államtitkár kifejtette: az elmúlt években 350 kilométernyi vasutat újítottak meg; a munkát folytatják, újabb 400 kilométer rekonstrukcióját és 450 kilométernyi vasútpálya villamosítását tervezik a közeljövőben. Hozzátette, hogy lépni fognak a közösségi közlekedés rendszerének összehangolásában is.
Az államtitkár kijelentette, Békéscsabát azzal is segítik, hogy az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közti, 62 kilométeres szakaszát idén elkezdik építeni, és még 2016-ban tervezik kiírni a Kondoros és Békéscsaba közötti szakasz kivitelezését, valamint reményei szerint az M8-as Kecskemét és Nagykőrös közti szakaszának megépítésére szóló felhívást is.
Szarvas Péter független polgármester elmondta: a mostani beruházás a megyeszékhely vasúti elérhetőségét javítja jelentősen, az M44-es megépítésére tett lépések a közúti elérhetőséget fejlesztik majd, és Orbán Viktor miniszterelnök a Modern városok program keretében ígéretet tett a békéscsabai repülőtér fejlesztésére is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a szakértői egyeztetések megindultak a témában.
Vantara Gyula megyei fejlesztési biztos az ünnepségen a város történelmében az eddigi legnagyobb volumenű beruházásának nevezte a vasúti fejlesztést. Felidézte: a békéscsabaiak 1847-ben kérvényezték, hogy a Szolnok–Arad-vonal Békéscsabán haladjon keresztül, ami a város ipari és kereskedelmi fejlődésének kiindulópontjává vált.
Tokaji Róbert, a MÁV Zrt. műszaki igazgatója elmondta: a beruházás révén negyven perccel csökken az utazási idő a békési megyeszékhely és a főváros között. „Békéscsaba bekapcsolódott az európai közlekedésbe” – fogalmazott. Hozzátette: a fejlesztések sora nem áll le, a vonal korszerűsítését folytatják Békéscsaba–Lőkösháza irányában is, a Békéscsaba–Szeged-vonalat pedig villamosítják.
Mayer András, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a projekt során korhűen rekonstruálták Békéscsaba 1933-ban megépült vasútállomását, átépítettek 25 kilométernyi vasúti pályát, megújult a felsővezeték-rendszer és a térvilágítás. A magasperonok és a liftek létesítésével az utasok kényelmesebben és biztonságosabban közlekedhetnek az állomás területén. Díszburkolattal, parkosítással, szökőkúttal megújult az állomás előtti külső tér is.
Hangsúlyozta: a beruházás nemcsak a vasúti, hanem a közúti közlekedést is érintette, átalakítottak négy szintbeli útkereszteződést, kiépítettek egy új közúti aluljárót, egy kétszer két sávos felüljárót, három kerethidat, egy peronaluljárót és egy körforgalmat. Összesen 6 kilométernyi utat építettek. Parkolókat is létesítettek, valamint 16 térfigyelő kamerát telepítettek – sorolta.
A kivitelezés 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrás felhasználásával valósult meg. A beruházás része volt a külön projektként, 5,85 milliárd forintból megvalósított Orosházi úti felüljáró kivitelezése – melyet a város Erzsébet hídnak keresztelne el –, a felüljárót decemberben adták át hivatalosan.
