Bérmegállapodás: mi jön a tűzoltás után?

A rezidens-szakszervezet elnöke szerint az is kérdés, hogy ettől a döntéstől a betegek ellátása is javul-e.

Az ágazati reprezentatív szakszervezetek, a velük stratégiai partnerségben lévő szakmai kamarák és a kormány között szerda késő este megszületett a bérmegállapodás, amely csaknem 100 ezer egészségügyben dolgozót érint – jelentette be csütörtökön Balog Zoltán. A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek alapbére szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig további bruttó 100 ezer forinttal nő. Az ápolók és más szakdolgozók jussát négy lépésben emelik 2019-ig. A rezidensek és a kórházi gyógyszerészek csak jövő novembertől vihetnek haza többet. A béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során szerepel. Az ott szereplő 170 milliárd forintból az egészségügyiek béremelésére 82 milliárd forintot szánnak.

– A megállapodás nagyon korrekt feltételek mellett zajló tárgyalás végeredménye, és azt gondolom, minden tekintetben eredményes – mondta kérdésünkre Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Hozzátette: mindkét oldalról elfogadható kompromisszum született.

Ugyanakkor hangsúlyozta: a műszaki hátteret biztosító munkavállalók béremelésére is szükség van, ugyanis egy egyszerű vízvezeték-szerelő hiánya is óriási problémát okoz hirtelen csőtörés esetén, de azok a magasan képzett, többdiplomás mérnökök, szakemberek is fontosak, akik a XXI. századi technikákat – például a korszerű képalkotó berendezéseket – üzemeltetik. Nélkülük nem tudnának gyógyítani, tehát velük is nagyon fontos kalkulálni, és ők már kilenc éve nem kaptak béremelést. Ezért a MOK a tárgyalások során azt kérte, hogy mérjék fel az ő helyzetüket is.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke is hangsúlyozta, hogy emelni kell a technikai személyzet bérét. Dénes Tamás emellett kiemelte: „Mivel ez egy szóbeli bejelentés volt, a pontos számokat nem ismerjük, az ördög pedig mindig a részletekben rejlik.” Hozzátette: figyelembe véve, hogy az elmúlt három évben az orvosok nem kaptak béremelést, a megállapodás fontos előrelépés. Ám mivel csak 2017-ig beszéltek a tervekről, kérdés, hogy hány évig folytatódik majd.

A szakdolgozók tekintetében már valamivel rosszabb a helyzet: úgy véli, esetükben minimum 50 százalékos béremelésre lenne szükség 2016-ban, ez lépné át azt a küszöböt, amely reményt adna nekik.

Végül megjegyezte: a legfontosabbak a betegek, így fel kell tenni a kérdést, hogy nekik jobb lesz-e ettől a döntéstől az ellátásuk. Például eredményezheti-e azt, hogy kevesebb hálapénzt kelljen fizetniük, hogy a születés utáni várható élettartam tekintetében utolérjük a visegrádi négyeket, vagy eljussunk odáig, hogy nem Magyarország lesz az az ország, ahol a legtöbben halnak meg daganatos megbetegedésekben az EU-ban. – Ez egy tűzoltásszerű béremelés, a jövőt pedig nem látjuk – vélekedett, és hozzátette: ettől függetlenül örülnek annak, hogy a kormány már nem azokra a tanácsadókra hallgat, akik azt mondják, a rendszer így, ennyiből is működik. Bíznak abban, hogy a megállapodást a jövőben markáns béremelés, illetve forrásbevonás követi.

Olyan megállapodás született, amely feleslegessé tette a tüntetést – ezt már az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke mondta a Hír TV-nek. „Ez egy közös munka eredménye, amely 2014. január 1-jén vette kezdetét, és mindannyiunk nevében csak azt kívánom, hogy amikor a munkavállaló először meglátja a bérfejlesztést, arra gondoljon, hogy már nem kell utcára mennie ezért, mert vannak olyanok, akik helyette és érte gondolkoznak és cselekszenek” – fogalmazott Cser Ágnes.

A Népszabadság szerint a kórházak gazdálkodását felügyelő kancellária-rendszerről és az aktív-passzív ágyak szétválasztásáról nem tárgyalt a kormány a tegnapi ülésén, így egyedül a budapesti ellátás radikális átalakításáról határozott. A tervek szerint két nagy budapesti kórházban, a Péterfyben és a Szent Jánosban öt éven belül megszüntetnék az aktív betegellátást. Balog Zoltán azonban csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a budapesti kórházfejlesztésekkel kapcsolatos koncepció nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb „funkciók költöztetéséről”, és biztosra mondta az új kelenföldi kórházat, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János egy részében.

A VII. kerületi Péterfy Sándor utcai kórház a főváros egyik legjelentősebb ellátóinak egyike, évente több mint ötvenezer fekvő beteget és több mint egymillió járó beteget lát el szakrendelőiben – mondta az aktív betegellátás megszüntetéséről szóló hírekre reagálva Sásdi Antal, az intézmény főigazgatója. Hozzátette: hivatalosan a terveket nem ismerik, a legcsekélyebb tájékoztatást sem kapták, ők is csupán a sajtóból tudták meg az információkat. Ráadásul úgy véli, nincs a fővárosban olyan szabad kapacitás, amely ekkora feladatot át tudna venni, ráadásul jelenleg ha a budapesti ellátóhelyek valamelyikében szünetel az ellátás, az esetek jelentős részében a Péterfybe csoportosítják át.

Ez „talán az egyetlen olyan kórház a fővárosban, ahol orvosszakmai területen megfelelő humánerőforrás áll rendelkezésre. A legsúlyosabb hiányszakmákban is kellő mennyiségű dolgozónk van, bár ápolási területen – mint mindenütt az országban – nálunk is vannak hiányok, amelyeket csak túlórával lehet megoldani” – emelte ki. Azonban a hírek hatására a dolgozók töprengeni kezdenek, és a főigazgató már kapott olyan jelzéseket, miszerint vannak, akik külföldi állás után néznek.

Az intézmény speciális helyzete ellenére a bérmegállapodás nagy örömet szerez a kórház vezetőinek és dolgozóinak, a főigazgató szerint ez 13–45 ezer forint közti pluszjövedelmet jelenthet szeptembertől az ápolóknak, a kétlépcsős további emelések eredményeként pedig 60 százalékkal nőhetnek a bérek. Ráadásul a szakorvosok fizetése is emelkedik, ami véget vethet annak az ellentmondásnak, hogy egy gyakorlott szakorvosnak akár kevesebb is lehetett a hivatalos fizetése, mint frissen szakvizsgázott beosztottjának – ez pedig végeredményben az elvándorlási folyamatot is gátolhatja. Sásdi Antal elmondta: mindent megtesznek azért, hogy a kórház megmaradjon. „Biztos vagyok benne, hogy a Péterfyt nem fogja a kormány bezárni” – tette hozzá.