A tárcavezető hangsúlyozta: az első ilyen tanulság, hogy „az emberek véleményét meg kell hallani, még Brüsszelben is”. A második, hogy nem lehet következmények nélkül olyan politikát folytatni, amely figyelmen kívül hagyja az európaiak véleményét vagy szembemegy az akaratukkal – vélekedett. Közölte: mindenki érdeke az erős Európa, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a súlyos kihívásokra igazi megoldásokat ad az unió, mert akkor nem lehet erős Európa, ha olyan válaszokat ad, amelyek meggyengítik a tagállamokat és az uniót.
Szijjártó Péter további tanulságnak nevezte, hogy Európában el kell jönnie az őszinte politika korának. Az elmúlt időben képmutató és a politikai korrektségre irányuló, nem őszinte politikát folytatott az EU, és ennek következménye, hogy sok kihívásra, válságra nem tudott helyes válaszokat adni, így a válaszoknak tagállami szinten kellett megszületniük – fogalmazott.
A külügyminiszter kijelentette: ideje Európában nevén nevezni a dolgokat, és ebből senkinek nem származhat gondja, a valós kihívásokra pedig valós válaszok kellenek.
Azt mondta, a brit kilépés precedensértékű, az uniós szerződésekben ugyanis csak homályosan vannak szabályozva az ezzel kapcsolatos kérdések, így sok múlik az uniós intézményeken, hogy miként értelmezik a szabályokat. Tehát hosszú, bonyolult, sok vitával teli folyamat elé nézünk – vélekedett.
Szijjártó Péter közölte: jövő héten az uniós intézmények már üléseznek, az elkövetkező nagyjából két évben sokféle értelmezés, vita várható. Sok fontos kérdés kerül majd napirendre, ilyen az uniós költségvetés kérdése is, hiszen Nagy-Britannia nettó befizető – mutatott rá.
Kitért arra, hogy a népszavazást megelőző kampányban az egyik legfontosabb kérdés a migráció volt, és nem kérdés, hogy a balul sikerült európai bevándorlási politika az egyik kiváltó oka a britek döntésének. Az EU minden polgára arra számít, hogy fontos ügyekben az unió megvédi, de az EU nem tudott megfelelő választ adni ebben az ügyben, erre csak egyes tagállamok, például Magyarország, voltak képesek – magyarázta.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy sok magyar él és dolgozik Nagy-Britanniában. Most várhatóan két évig tartó átmeneti időszak jön, ennek során Nagy-Britannia és az EU tárgyal a kilépés részleteiről, és London meghatározza, hogy a munkavállalásra és a tartózkodásra vonatkozó jelenlegi szabályozásban milyen változások lesznek. A magyar kormány figyelemmel követi az eseményeket és ügyel arra, hogy a magyarok érdekeinek megfelelő tárgyalási mandátumot kapjon az EU ebben a kérdésben – közölte.
Azt is elmondta, hogy könnyebb egy országgal úgy kereskedni, hogy az unión belül van, de meg kell várni, hogy gazdasági szempontból milyen kapcsolat lesz az EU és Nagy-Britannia között. Több Magyarországon is jelen lévő brit nagyvállalat vezetője korábban arról biztosította, hogy a referendum eredményétől függetlenül kitartanak Magyarország mellett, nem befolyásolja őket az eredmény – mondta. De nem csak a kétoldalú viszony a fontos a gazdasági következmények tekintetében, mert ha az egyik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk kilép az integrációból, annak mindenképpen hatása lesz a kereskedelemre – tette hozzá.
Szijjártó Péter végül kitért arra, hogy a visegrádi partnerekkel együtt kell működni a várható kedvezőtlen gazdasági hatások kivédésére, és Magyarország nyitott az együttműködésre más közép-európai országokkal is ezen a területen.
