Befőzés helyett saját méz lesz a divat?

Óriási lehetőség van a városi méhészetben, és nem csak ínyenceknek.

Magyarország a méhsűrűséget illetőn világnagyhatalomnak számít, egymillió-kétszázezer méhcsalád jut ugyanis a 93 ezer négyzetkilométerre. A méhek többsége hazánkban mezőgazdasági területeken, erdők szélén és tanyákon zsúfoltan él, egymás elől szívják el a nektárt, miközben kiaknázatlanul maradnak a nagyvárosok igencsak jól fásított (hárs, akác, csörgőfa, japánakác) közparkjai. Ráadásul ezeket a parkokat intenzíven locsolják, így míg más területeken az aszály miatt nem tudnak nektárt gyűjteni a méhek, addig ezt a városok fáiról vígan megtehetik. 2013-as műcsarnoki projekt alkalmával például a Városliget japánakác fáiról méhcsaládonként húsz kilogramm mézet gyűjtöttek a méhek, ami kiemelkedőnek számít az egyébként aszályos időszakban – magyarázta Tornyossy.

A városi méhészkedés elterjedését segítheti, hogy a hazánkban tartott, úgynevezett krajnai típusú méheknek különösen szelíd természete van. Mivel csak legvégső esetben támadnak, ez a fajta nagyon is alkalmas városi tartásra. A méhészt is csak akkor szúrja meg, ha például a védőruha közé szorulva veszélyben érzi magát – mondja Bross Péter. Ezenkívül a nagyvárosokban kevésbé veszélyeztetik a méheket a különböző kemikáliák, maximum szúnyogirtásra használt szerekkel találkozhatnak. A metropoliszokra nem jellemző a monokultúra sem, vagyis több fajta mézelő növénnyel találkozhatnak a méhek, ami különleges fajta mézek termelésére ad lehetőséget. Külföldön ez is az egyik oka a nagyvárosi méhészkedés elterjedésének: éttermek, szállodák, divatos gasztro-vállakozások saját mézet termelnek ínyencek számára. Erre vidéken, ahol a biológiai sokféleség eltűnőben van, nem igazán van lehetőség. A méheknek gyakorlatilag akác-, vaddohány-, napraforgónektár gyűjtésére van lehetőségük.

Azért mindenki ne adja a fejét azonnal méhészkedésre a kilencedik emeleti panelban: az esetleges szakképzetlenség veszélyforrás is lehet. A fel nem ismert méhbetegségek és az elhanyagolt méhcsaládok ugyanis tragikus következményekkel járhatnak a méztermelést profi szinten űzők számára is. Az úgynevezett költésrothadás például nemcsak egy komplett méhállomány legyilkolására kényszeríti, de akár évekre le is nullázhatja a méhészt. A szakma egyébként nagyfokú szakképzettséget igényel, amely nem merülhet ki egy tanfolyam elvégzésében, szükség van gyakorlatra is. Mint azt a szakértő kifejtette, a tanulónak egy évet kell dolgoznia szakképzett méhész mellett.