A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét a Kiss László-ügyről is kérdezte a Népszabadság. „Törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy széles közben megismerhetők legyenek az efféle információk. Magam sem gondolom, hogy Kiss László hozzájárulását bárki megkapta volna, de a szabályozást ezt írja elő” – így válaszolt arra a kérdésre, hogy komolyan gondolta, hogy engedélyt kellett volna kérni Kiss Lászlótól a karrierjét kettétörő bírósági iratok kiadásához. Péterfalvi szerint nyilvánvaló, hogy aki egy konkrét ügy iratait kéri ki, az tudja, hogy annak kik voltak a szereplői. Ezek után felesleges anonimizálni az iratokat, hiszen a kérelmező pillanatok alatt visszaállíthatja benne a törölt adatokat. Ezt a levéltárnak is érzékelnie kellett volna, és meg kellett volna tagadnia az akta kiadását. Úgy véli, nincs olyan törvény, amely felhatalmazott volna bárkit arra, hogy fél évszázaddal ezelőtti bűnügyi adatokat így kezeljen. – És a magam részéről azt a közérdeket sem látom, ami indokolta volna mindazt, ami történt – tette hozzá.
„Meg kell tudni mondani, milyen érdek fűződik ahhoz, hogy a régi ügyüket most felmelegítse valaki. Az nem érv, hogy több újságot tud eladni, és az sem, hogy most jutott az eszébe. Az európai adatvédelmi szabályozás ismeri a felejtéshez való jogot” – így reagált arra a felvetésre, miszerint ma már anonimizálva felkerülnek a világhálóra olyan emberek bírósági ítéletei, akiket bárki könnyen azonosíthat, hiszen emlékezhetünk a körözésükre, vagy megtalálhatjuk az interneten.
Az úszóedzőről április elején írta meg egy portál, hogy versenyzőkorában, 1961-ben, 21 évesen két másik úszóval együtt megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért több év börtönre ítélték. Kiss László büntetéséből húsz hónapot töltött le, elnöki kegyelemmel szabadult. Az áldozatról az ügy kirobbanása után az terjedt el, hogy már nem él. Takáts Zsuzsanna azonban május 7-én az RTL Klub Fókusz plusz című műsorában nyilvánosság elé állt. Azt mondta, elege lett azokból a hazugságokból, amelyek a médiában megjelentek róla. Az interjúban részletesen beszélt az ellene elkövetett erőszakról, az azt követő nehézségekről, a családját ért fenyegetésekről.
Utóbb más hölgy is jelentkezett, akit Kiss meg akart erőszakolni.
Transzparencia
Péterfalvi az információszabadaságról és az átláthatóságról is beszélt az interjúban. – Ellenzékben minden politikus nyilvánosságpárti, kormányra kerülve aztán ezt gyorsan elfelejtik – mondta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. „Nem vagyunk nyilvánosságellenesek” – így válaszolt Péterfalvi a lap azon felvetésére, hogy lassan nevet kellene változtatnia a hatóságnak, kivehetnék a nevükből az információszabadság szót, mert olyan nehéz hozzáférni a közérdekű adatokhoz. Az elnök azt mondta, ami tőlük telik, megteszik a közérdekű adatok nyilvánossága érdekében, de lehetőségeik korlátozottak. Mint kifejtette, a mindenkori politika alakítja a játékszabályokat.
– Törvénymódosítást javasoltunk, hogy az adatgazdák tegyék fel a honlapjukra azokat az információkat, amelyeket rövid időn belül többen is kértek tőlük, nem sok sikerrel – felelte arra a kérdésre, hogy a sajtótörvény elvárja az időszerűséget a médiumoktól, de mire föl, ha időnként negyedév alatt lehet hozzájutni alapvető információkhoz.
