Szijjártó Péter a TV2 Mokka című műsorában felidézte: a hétvégi NATO-csúcson a balti államok és Lengyelország területén egy négyezres létszámú csapat állomásoztatásáról döntöttek. Infrastruktúrát és utánpótlást nem telepítenek át, így ez semmilyen módon nem sérti a NATO–Oroszország alapokmányt – emelte ki.
A NATO-tagállamok egyeztettek a nyolc keleti tagállamban úgynevezett előretolt vezetési pontokról is. Ezek közül hat már működik, Magyarországon és Szlovákiában pedig jövőre jöhetnek létre ilyen parancsnokságok. A székesfehérvárin negyven katona fog állomásozni, húsz magyar, húsz pedig más NATO-tagállamokból.
Mindezekről a szerdai, várhatóan nagyköveti szintű NATO–Oroszország csúcson is egyeztetnek majd. A külügyi tárca vezetője kiemelte: egyszerre kell az elrettentés és a párbeszéd doktrínáját alkalmazni. A NATO is, Magyarország pedig kifejezetten abban érdekelt, hogy stratégiai párbeszéd legyen Oroszországgal, amely kölcsönös bizalmon alapuló együttműködéshez vezet.
Nagy-Britannia az Európai Unióból való kilépési szándékáról, a brexitről Szijjártó Péter azt mondta: számos nyitott kérdés van még, mint például a gazdasági, kereskedelmi együttműködések jövője és az ott dolgozó uniós állampolgárok jogainak kérdése. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország abban érdekelt, hogy fenntartsák a szabad kereskedelem és szabad befektetés lehetőségét és ne sérüljenek az ott dolgozó magyarok jogai.
Szijjártó Péter az M1-en kitért arra is, hogy a brit kilépésről szóló döntés nyomán a bizonytalanság és az új helyzet miatt is az várható, hogy a brit gazdaság növekedése lassulni fog, és emiatt kevesebb külföldi munkaerőt fognak keresni.
A külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában kiemelte: a magyar kormány a Magyarország és Nagy-Britannia között lévő szoros gazdasági, befektetési együttműködés és a több tízezer Nagy-Britanniában dolgozó magyar jogainak érdekében kemény és határozott álláspontot fog képviselni. Megjegyezte, hogy például a munkavállalók tekintetében nem kizárólag magyar kérdésről van szó, hiszen csaknem egymillió lengyel is dolgozik a szigetországban. Ezért is fontos, hogy a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közötti együttműködést még szorosabbá fűzzék. Mindezekről egyeztetnek a július 21-ei V4-es miniszterelnöki csúcson is – tette hozzá.
Szijjártó Péter személyes veszteségnek nevezte David Cameron brit kormányfő lemondását, mert – mint kiemelte – ő korábban az Európai Unió jövőjével kapcsolatban számos ponton a magyar kormányéval azonos álláspontot fogalmazott meg. David Cameronnal a britek vezették azt a „szuverenista” tábort, amely úgy gondolja, hogy minél több hatáskört kell tagállami szinten tartani. Hozzátette: bár Magyarországnak kedvezőbb lett volna, ha a britek bennmaradnak az EU-ban, a kilépésről a brit polgárok döntöttek, amit tiszteletben kell tartani. A külügyminiszter ezzel együtt kiemelte: a britek a brüsszeli bevándorláspolitikával szemben foglaltak állást, és jó lenne, ha ezt az EU intézményei is megértenék.
A külügyminiszter ismét hangsúlyozta: stratégiai hibának tartja a NATO bővítési folyamatának lassítását, mert „minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk”. Ráadásul Macedónia és Grúzia is nagyon sok erőfeszítést tett azért, hogy elnyerje a tagságot – emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve: ha mindez hiábavaló volt, megvan az esélye annak, hogy felerősödnek az euroatlanti együttműködés-ellenes politikai hangok.
