Az új háziorvosi törzskarton egyik célja, hogy átfogó képet adjon a magyarok egészségügyi állapotáról a kormányzatnak. A lapunk által megismert rendelettervezet szerint a kérdéssor messze nem csak a fizikai egészségi állapotra vonatkozik, a lelkiállapotot és a társadalmi-gazdasági státust érintő kérdések is szerepelnek benne. De felméri majd a páciensek alkoholfogyasztási, táplálkozási és dohányzási szokásait is, ahogy a családi kórtörténet is része lesz. A kérdések között szerepel például, hogy a családban mikor és milyen krónikus betegségek fordultak elő, volt-e valakinek daganatos megbetegedése, és ha igen, hány éves korban, illetve hogy allergiát, cukorbetegséget vagy magas vérnyomást diagnosztizáltak-e. Az ezekre való hajlam ugyanis öröklődhet. A törzskarton külön rákérdez az apa, anya, testvér, gyermek és unokatestvér betegségeire is, hogy ezzel is segítse a páciensnél a rizikó megállapítását.
– Azért van szükség az új törzskartonra, mert a kormányzat szeretne egy komplex egészségfelmérést, amely az ország teljes lakosságára vonatkozik. Ennek kitöltése azonban jelentős többletmunkát igényel majd a háziorvosoktól, ugyanis a törzskartont a gyerekek és a felnőttek esetében is alkalmazni kell, és ez rendkívül hosszú, így időigényes adatrögzítési folyamatot jelent majd – jelentette ki lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Májusban egyébként már volt szó az új típusú törzskarton bevezetéséről, bár részletek akkor nem derültek ki. Komoly felháborodást váltott ki viszont, hogy az akkori tervek szerint a kormány a praxisoknak ígért tízmilliárd forintos plusztámogatást hatmilliárdra csökkentette volna, és a pénz egy részének kifizetését többletmunkához kötötte. A háziorvosok tehát csak akkor kaptak volna pluszpénzt, ha megfelelő mennyiségben, havonta kitöltik a törzskartonokat. Így viszont a praxisonkénti 75 ezer forintos támogatásból csak 25 ezer járt volna automatikusan. A tervezet ellen többen tiltakoztak, köztük Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki egy rendkívüli sajtótájékoztatón adott hangot felháborodásának. Póta György szerint örvendetes, hogy ez a terv végül átalakult, és a háziorvosok mégiscsak tízmilliárd forintot kapnak, várhatóan már júliustól, amikor is – tudomása szerint – januárig visszamenőleg kifizetik nekik a támogatást, ami így havonta körülbelül plusz 130 ezer forintot jelent.
Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy az adminisztrációs munka, vagyis a törzskartonok kitöltése feltétele lesz-e annak, hogy a teljes összeget megkapják a praxisok. A lapunk által megismert rendelettervezetben ugyanis erről nincs szó. Mindössze annyi derül ki belőle: ha egy orvos havonta legalább a praxis betegeinek két százaléka esetében új törzskartont tölt ki, az 50 ezer forint pluszpénzt jelent neki, míg egy százalék esetében ez az összeg feleződik, fél százaléknál pedig 12 500 forintra csökken. Póta György hangsúlyozta: arról lehetne tárgyalni, hogy milyen díjazáshoz kapcsolják a törzskarton kitöltését, ám semmiképpen nem szabad összevonni a korábban kialkudott tízmilliárd forintos támogatással, annak csak rossz üzenete lehet.
Selmeczi Kamill, a Fakoosz – Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke a Népszabadságnak korábban arról beszélt: elfogadhatatlan lenne, ha juttatásért cserébe pluszfeladatot szabnának a háziorvosoknak. A tízmilliárddal ugyanis még mindig nem érik utol a kórházi szakorvosoknak juttatott bértöbblet mértékét.
