Arra a kérdésre, hogy szükség van-e B tervre arra az esetre, ha elbukik az EU–Törökország megállapodás, azt mondta, hogy egy ilyen elképzelést az első számú koncepció, az A terv helyére kell állítani, mert az „öntudatos, erős Európának képesnek kell lennie arra, hogy önállóan megvédje határait”. Ennek a tervnek azt kell tartalmaznia, hogy gyorsan ki kell építeni a közös határ- és partvédelmi szervezetet, ott kell megállítani a menekülteket, ahol az EU területére érkeznek, és világos megállapodásokat kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal.
Mint mondta, az EU-nak nyomást kell gyakorolnia az észak-afrikai Maghreb-térség országaira, hogy fogadják vissza állampolgáraikat, és „fenyegetésként” ezen országok pénzügyi támogatásának leállítását is kilátásba kell helyezni.
Az EU-nak „nemcsak az alapértékeiért, hanem az érdekeiért is ki kell állnia” – mondta az osztrák külügyminiszter.
A muzulmán vallású menekültek társadalmi beilleszkedésének ügyével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem valamely vallásról vagy kultúrkörről van szó, hanem arról, hogy „összekeveredik a bevándorlás és a védelem keresése”. Amikor nem politikai üldöztetés vagy háború, polgárháború elől menekülő emberek védelméről, hanem bevándorlásról van szó, akkor „minden államnak joga megválasztani, hogy kit akar befogadni” – mondta Sebastian Kurz.
Nem ez volt az első eset, hogy „Orbán pártjára állt” Kurz. Az APA hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az Európába érkezett menedékkérők újraelosztása az uniós tagállamok között önmagában nem fogja megoldani a problémát.
