Sebastian Kurz a Rheinische Post című lap hírportálján közölt interjúban kiemelte, hogy nem szabad „túlértelmezni” a tavaly szeptember 5-re virradóra hozott döntést a Magyarországon elindult menedékkérők beengedéséről, mert a menekülthullám már „sokkal korábban” megindult. Azonban a döntés egy „további lépés volt a korlátlan migráció felé”, és ez a politika „végeredményben hibásnak bizonyult” – fogalmazott.
Viszont a szóban forgó szeptemberi hétvége után Angela Merkel német kancellár is „lényegében a korlátozás és a bezárkózás politikáját valósította meg”, a Sikerülni fog! (Wir schaffen das!) jelszó kiadása után Németországban „egyértelmű irányváltás történt a menekültek korlátlan befogadásától a menekültáramlat korlátozása felé” – vélte a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.
Hozzátette, hogy voltak ugyan felfogásbeli különbségek Ausztria és Németország között a megoldás mikéntjéről, és Ausztria „Németország akarata ellenére” ültetett át a gyakorlatba egy „hatékony politikát” a nyugat-balkáni térségben végrehajtott határlezárásokkal, de már „egyetértés van abban, hogy a menekültek nem választhatják meg, hol akarnak élni” – fejtette ki az osztrák diplomácia vezetője.
Kiemelte, hogy amíg korábban „Európa kapuja nyitva állt”, most „trendforduló” tapasztalható, a határok zárva vannak, aminek következtében az embercsempészek „szolgáltatása” nagymértékben drágult, és így „az illegális migráció veszített vonzerejéből”.
Kurz hangsúlyozta, hogy a balkáni migrációs útvonal „természetesen tartósan” zárva marad, mert az illegális migrációt csak így lehet megállítani, amíg nem biztosított az uniós külső határok védelme.
Kiemelte, hogy az EU-nak Spanyolországtól vagy Ausztráliától tanulva át kell vennie azt az alapelvet, hogy „nem jut be, aki illegálisan indul útnak”. Arra a felvetésre, hogy Ausztráliában internálótáborokba vetik a menekülteket, azt mondta, hogy ezt „a sajtó találta ki”, és valójában a görög–török tengeri határ térségében fekvő Leszbosz szigetén is az a helyzet, hogy „a menekülteket megállítják és nem engedik tovább”.
Arra a kérdésre, hogy szükség van-e B tervre arra az esetre, ha elbukik az EU–Törökország megállapodás, azt mondta, hogy egy ilyen elképzelést az első számú koncepció, az A terv helyére kell állítani, mert az „öntudatos, erős Európának képesnek kell lennie arra, hogy önállóan megvédje határait”. Ennek a tervnek azt kell tartalmaznia, hogy gyorsan ki kell építeni a közös határ- és partvédelmi szervezetet, ott kell megállítani a menekülteket, ahol az EU területére érkeznek, és világos megállapodásokat kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal.
Mint mondta, az EU-nak nyomást kell gyakorolnia az észak-afrikai Maghreb-térség országaira, hogy fogadják vissza állampolgáraikat, és „fenyegetésként” ezen országok pénzügyi támogatásának leállítását is kilátásba kell helyezni.
Az EU-nak „nemcsak az alapértékeiért, hanem az érdekeiért is ki kell állnia” – mondta az osztrák külügyminiszter.
A muzulmán vallású menekültek társadalmi beilleszkedésének ügyével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem valamely vallásról vagy kultúrkörről van szó, hanem arról, hogy „összekeveredik a bevándorlás és a védelem keresése”. Amikor nem politikai üldöztetés vagy háború, polgárháború elől menekülő emberek védelméről, hanem bevándorlásról van szó, akkor „minden államnak joga megválasztani, hogy kit akar befogadni” – mondta Sebastian Kurz.
Nem ez volt az első eset, hogy „Orbán pártjára állt” Kurz. Az APA hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az Európába érkezett menedékkérők újraelosztása az uniós tagállamok között önmagában nem fogja megoldani a problémát.
