Ezért nem nyomoznak a belvárosi ingatlanok ügyében

Hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést, de nem talált bűncselekményt a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Juhász Péter, Varjú László, Szabó Tímea és Tényi István is feljelentést tettek a belvárosi önkormányzat kétes ingatlanügyeivel kapcsolatban, a nyomozást azonban augusztus 11-én megszüntette a Nemzeti Nyomozó Iroda. A határozat értelmében bűncselekményt nem találtak.

Az indoklásban olvashatjuk: Juhász Péter Együtt-alelnök 2014. december 29-én tett feljelentést hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával a belvárosi önkormányzat ingatlangazdálkodásai miatt. A feljelentésben az állt, hogy a Rogán Antal-féle önkormányzat éveken át jogszabálysértő gyakorlatot folytathatott, amivel egyszerre okozott jelentős vagyoni hátrányt az önkormányzatnak, az államnak és az állampolgároknak. A feljelentéskiegészítés után a hatóság bűncselekmény hiányára hivatkozva már elutasító határozatot hozott, Juhász viszont erre panasszal élt. A Fővárosi Főügyészség ugyan erre nem tartotta jogosultnak, de a nyomozást mindenesetre elrendelte.

Az Együtt-politikus a feljelentésben részletezte, szerinte az önkormányzat vezetői a vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető kötelezettségeknek sem tettek eleget, így megfelelő előzetes költségvetést, tervet sem készítettek. Juhász úgy gondolta továbbá, hogy szerinte elidegenítések előtt a megbízott ingatlanszakértő által megállapított érték sem tükrözte a tényleges piaci értéket. A kijelölt ingatlanok értékesítését az önkormányzatnak kellett volna indítania, pályáztatással – vélte a politikus. „A leírt módszerrel meghatározott vételárból, még további 30 százalékot engedett az önkormányzat a rendelet irányadó, bérlőre vonatkozó szakasza alapján, így a vevő extra profitra tett szert. A feljelentő álláspontja szerint az önkormányzat nem volt jogosult e konstrukció esetén a 70 százalékon történő értékesítés alkalmazására” – olvasható a feljelentés ismertetésében.

Juhász mellett Varju feljelentését is elutasították, majd tavaly december 11-én tíz, egy nappal később pedig egy feljelentés érkezett, melyek egy Deák Ferenc utcai ingatlan folyamatban lévő értékesítése során felmerült hűtlen kezelés gyanújáról szóltak. Idén június 26-án Szabó Tímea, egy nappal később pedig Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségnél három Károly körúti ingatlan értékesítésével kapcsolatban. Ezeket is elutasították. Az indoklásban korábbi önkormányzati rendeleteket sorolnak, például egy 1996-ost, mely szerint ha a helyiség vevője tíz évre profilkötöttséget vállal, és egy összegben fizet, akkor féláron juthat az önkormányzati tulajdonú ingatlanhoz. Utalnak egy 2009-es, a vételárkedvezményekről szóló rendeletmódosításra is: ennek előterjesztője Rogán Antal akkori polgármester volt. Eszerint az emelt bérleti díj vonatkozásában az is jogosult a 70 százalékon történő vásárlásra, aki elfogadta az első igénybejelentéskor az emelt bérleti díjat és fizeti is, továbbá az is, aki nem fogadta el, de a vásárláskor visszamenőlegesen kifizeti a különbözetet. Itt jelent meg az a rendeleti elem is, mely szerint a vételár a forgalmi érték 70 százaléka azon helyiségekre, amelyekre a rendelet hatályba lépése előtt vételi kérvényt nyújtottak be.

A feljelentés elutasításában azt is találjuk, hogy az önkormányzat már a nyomozás elrendelését követően, tavaly rendeletileg módosított olyan szabályokat, melyek a vételárkedvezmények körét is érintik. Itt megjelent az is: „ha a bérelt helyiséget a bérlő több mint egy éve folyamatosan fennálló bérleti jogviszonyt követően vásárolja meg vagy a helyiség vonatkozásában az arra jogosult rendelet hatályba lépését megelőzően vételi kérelmet nyújtott be, a vételár a helyiség forgalmi értékének 70 százaléka”. A korábbi rendeletek egyikében sem szabályozták ugyanakkor a bérleti jogviszony időtartamát, tehát egy nap után is nyújthatott be vételi kérelmet a bérlő.

Megállapították továbbá, hogy a nem lakás célú ingatlanok elidegenítése alapvetően versenyeztetéssel történt. Olvashatjuk továbbá, hogy az értékbecslésre felkért Város Fm Kft. szakértői véleményének elkészítési módja és tartalma megfelelt az önkormányzat rendeletében foglalt előírásoknak.

„Megállapítható volt továbbá, hogy a büntetőeljárásban vizsgált ingatlanok csak elenyésző számban kerültek továbbértékesítésre, így azon feljelentői álláspont, hogy az értékesítések a „saját körön belüli” üzleti lehetőségként, a gyors haszon realizálása céljából lettek végrehajtva egyértelműen cáfolható” – olvasható a hatósági indoklásban. A szakértői vélemények kapcsán továbbá nem merült fel olyan körülmény, mely az azokkal kapcsolatos manipulációra, valamint egyes ingatlanok szándékolt leárazására utalna a nyomozók szerint. „A szakvélemény alapján látható, hogy az a vizsgált ingatlanok esetében is kizárta az áron aluli értékesítést, így vagyoni hátrányt megállapítani sem lehetett” – olvassuk az augusztus 11-ei keltezésű szöveg zárlatában.