Bármikor kitörhet egy újabb tiltakozás vagy tömegverekedés az ország legnagyobb őrzött befogadóállomásán, Kiskunhalason. Az 500 férőhelyes zárt táborban ugyanis folyamatosan 400 felett van a menedékkérők száma (a legfrissebb, múlt csütörtöki adatok szerint 414-en voltak ott), de az igazi problémát nem is a zsúfoltság jelenti, hanem az akár hónapokig is elhúzódó eljárás.
###HIRDETES###
A menekültügyi őrizet az egyes menedékkérők esetében eltérő lehet, de az őrizet maximális időtartama hat hónap
– közölték érdeklődésünkre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál. Az őrizetet a menekültügyi hatóság mindössze 72 órára rendelheti el, de ezt a bíróság 60 nappal meghosszabbíthatja, sőt, az őrizet hosszabbítását a hatóság több alkalommal is kérheti. Így nem kizárt, hogy egyes migránsok már február óta a táborban vannak, bár ezzel kapcsolatos konkrét kérdéseinkre nem kaptunk választ. Azt sem tudni, hogy mely országokból érkezettek esetében a leghosszabb a menekültügyi őrizet időtartama, a bevándorlási hivatal ugyanis erről nem vezet statisztikát.
Kiskunhalason szinte minden héten vannak verekedések, illetve tiltakozások, az ott lévők elsősorban a gyorsabb ügyintézést és a tábor megnyitását akarják elérni. Június elején például mintegy 300-an léptek akcióba, és a többi között arra biztatták egymást, hogy törjenek ki, és induljanak el Budapestre. A helyzetet csak több száz rendőr helyszínre küldése után sikerült megoldani. Július közepén tömegverekedés volt a táborban, először mintegy húsz migráns verekedett össze puszta kézzel, majd letört bútorlábakkal. Később az udvarra mentek, ahol kétszázan csatlakoztak a verekedéshez. Kilencen sérültek meg, és akkor is csak a rendőrök beavatkozása nyomán állt helyre a rend.
A múlt héten két migráns az egyik épület tetejére mászott fel, és azzal fenyegetőztek, hogy leugranak, ha nem nyitják meg a tábort. Később három kiutaztatás előtt álló férfi a lakóépületük második emeleti ablakába állva fenyegetőzött azzal, hogy kiugrik. Végül abbahagyták a tiltakozást, ám többen megszöktek a táborból, és két algériai férfit továbbra sem talál a rendőrség.
Elsősorban azokat a migránsokat viszik zárt menekülttáborba, akik ügyében még nem született döntés, de tartani lehet attól, hogy az eljárás vége előtt megszöknek. Ide kerülnek azok is, akiknek a személyazonosságát nem lehet megállapítani. Továbbá azok, akiket más uniós országból küldtek vissza, ezért fennáll a veszélye, hogy ismét továbbállnak. Annak ellenére, hogy más táborokban egyre kevesebben tartózkodnak (a kiskunhalasi nyitott állomáson 200 helyen mintegy 50 migráns van, az osztrák határnál lévő Körmenden pedig a sátortábor lényegében kiürült), az őrzött állomások továbbra is zsúfoltak, a kijárás tiltása és a hosszú eljárás pedig előrevetíti, hogy újabb tiltakozások lesznek.
A migránsok egyébként – okkal – attól is tartanak, hogy visszaviszik őket Görögországba, ahol először léptek az unió területére.
– Azokat, akik délről jönnek a magyar határhoz Szerbia felől, Görögországba fogjuk visszaküldeni, és akik nyugatról akarnak Magyarországra jönni, vagy őket nyugatról akarják visszahelyezni hozzánk, őket is arra kérjük, és azt az álláspontot képviseljük a nyugat-európai partnereinknél, hogy őket is oda irányítsák – tette egyértelművé június elején Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ez a forgatókönyv viszont nyilván nem felel meg azoknak a menedékkérőknek, akik egyszer már áthaladtak Görögországon, pláne, ha fizettek is az utazásért az embercsempészeknek.
###HIRDETES2###
Ami a betelepítéseket illeti, tegnap a kvótaellenes népszavazással kapcsolatban új akciót indított az Együtt. A párt saját hirdetéseivel leragasztja a kormány kvótanépszavazásra mozgósító plakátjait, és azt üzeni, hogy „a menedékkérő nem ellenség. Ne szavazz Európa ellen”.
