Még nem összesítették a jelentkezők számát, de nagy az érdeklődés a közpénzügyi szakújságírói képzés iránt – erről Lentner Csaba, a képzés szakmai felelőse beszélt lapunk megkeresésére. Mint elmondta, a kurzus egyéves előkészítés után indul majd el. Felvetésünkre, hogy a képzés koncepciója tőle származik-e, úgy felelt: ő csak a rendszer egyik alkotóeleme. – Rosszindulat és félremagyarázás – ezt Lentner már azzal kapcsolatban mondta, hogy mi a véleménye azokról a kritikákról, amelyek szerint a képzés a kormány gazdaságpolitikájának a propagandája lenne. Szerinte arról van szó, hogy a 2008-as pénzügyi válság világszerte megváltoztatta az állami pénzügyi rendszereket és a monetáris politikát, ami átírta a korábbi tankönyveket. Ezért új típusú pénzügyi szakemberekre van szükség.
– Politikailag abszolút elfogulatlan, vegytiszta szakmai képzés lesz – ígérte a közgazdász, hozzátéve, hogy „nyitott, demokratikus” folyamat lesz a felvételi, bárki jelentkezését örömmel fogadják. Szerinte már csak azért is tévedés azt gondolni, hogy ez a kormány propagandistáinak képzése lenne, mert nemcsak magyar, hanem nemzetközi ismereteket is tanulnak majd a hallgatók. Mindez azonban ugyancsak ellentmond korábbi nyilatkozatának, amelyben kifejtette, hogy a közgazdasági elképzeléseit, azok terjesztését a Fidesz 2018-as választási győzelmének rendeli alá.
Lentner Csabát később újból kerestük, hogy megtudjuk, mit fognak tanítani hallgatóiknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak juttatott 260 milliárd forint kapcsán. Ugyanis a közgazdász májusban azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság szerint közpénznek számít az alapítvány vagyona, azt nyilatkozta a 168 Órának, hogy a bíróság tagjai nem jártak el kellő alapossággal, „hátba döfték Matolcsy Györgyöt”.
Ám Lentner most már nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Arra hivatkozott, hogy kérdésünkben összetett közpénzjogi kérdésekkel kapcsolatban önkényesen ragadtunk ki információkat szövegkörnyezetükből. – Tessék beiratkozni a képzésre, akkor majd megkapja az információkat – tette hozzá, miután javasolta kollégánknak azt is, hogy olvassa el a témában általa írt könyveket. Tehát a szakújságírói képzés szakmai felelőse nem kívánt válaszolni egy újságírói kérdésre.
A kurzussal kapcsolatban a másik illetékest, Antal Zsoltot is kerestük, aki a képzést elindító Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati Média és Kommunikáció Tanulmányok Kabinetjének vezetője. Szerettük volna tőle is megtudni, hogy az MNB alapítványai által kezelt pénzekről milyen szemlélettel fognak tanítani a kurzuson, és véleménye szerint mennyire lehet objektív a képzés, ha a szakmai vezető vitatja az Alkotmánybíróság döntését. Arra is kíváncsiak voltunk, eddig pontosan hányan jelentkeztek hozzájuk, és mekkora összegű tandíjat kell majd fizetnie a hallgatóknak.
Antal konkrét válaszok helyett mindössze az NKE oldalára vezető linkeket küldött, megjegyezve, hogy ha olvasóinknak és a képzések iránt érdeklődőknek „korrekt és hiteles tájékoztatást” kívánunk nyújtani, akkor azokban minden információt megtalálunk. Ám a linkekből mindössze egyetlen érdemi új információt tudtunk meg. Aki a képzésen részt kíván venni, annak – a hétezer forintos jelentkezési díjon felül – 149 ezer forintot kell fizetnie félévenként. Miután a kurzus kétszer féléves, ez összesen közel 300 ezer forintos költséget jelent. Mint ismert, néhány hete derült ki: októbertől közpénzügyi, illetve rendészeti szakújságírói képzések indulnak az NKE-n.
