A tizenhárom éves vagy fiatalabb magyar gyerekek több mint negyede, 28 százaléka dohányzott már, 63 százaléka pedig fogyasztott alkoholt – ezek a megdöbbentő számok derültek ki a legfrissebb ESPAD kutatásból (Európai iskolai felmérés az alkoholról és kábítószerekről). A 15–16 évesek körében végzett felmérésben hazai részről a Budapesti Corvinus Egyetem szociológusprofesszora, Elekes Zsuzsanna vett részt. A kutatást 1995 óta négyévente végzik el, most a tavalyi eredményeit tették közzé.
Ha az alkohollal és drogokkal való korai, 13 éves korig megvalósuló találkozásra vonatkozó adatokat nézzük, rosszabb és jobb eredményeket is találhatunk a szomszédainkban. Ausztriában eddig a korig csak 24 százalék jutott el a cigarettáig, és 36 az alkoholig, Romániában 23-ra és 51-re tehetők ezek az arányok. Szlovákia még kevésbé büszkélkedhet, ott 36 százalék a korán rágyújtók aránya, 63 százalék a hamar az üveg felé nyúlóké. Dohányzásügyben a litván kiskorúak a legkicsapongóbbak 45 százalékkal, s az alkoholügyben Grúziában mért 72 százalék sem mondható gyengének.
A napi szintű dohányzásnál a 13 éves kor alatti magyaroknál mért 5 százalékos érték – ez leginkább az erős középmezőny –, és az alkoholmérgezés 10 százaléka sem mondható olyan kiugróan magasnak. A számokat inkább a fiúk húzták fel: 13 éves korig 32 százalékuk gyújtott rá, lányoknál ez csak 25 százalék. Ivásnál és alkoholmérgezésnél is a fiúk eredményei voltak a magasabbak.
Európai átlagban mindez úgy néz ki, hogy 23 százaléknyi kiskorú jutott el a cigarettáig, 47 százaléknyi pedig az alkoholig.
A dohányzásra vonatkozó statisztikák az előző felmérés szerint sem adtak okot túl sok derűre: Elekes akkor lapunknak arról beszélt, hogy a 16 évesek 66 százaléka cigarettázott már korábban, 37 százalék pedig rendszeres dohányos.
Most csökkent azon fiatalok aránya, akik bevallásuk szerint rágyújtottak a felmérés előtti hónapban. Öt éve még 37 százalék volt ez az arány, tavaly már csak 29 százalék, és a korábban rágyújtóké is kisebb lett, 66-ról 55 százalékra. Az európai átlag is csökkent, a 2011-es 54 százalékról 46-ra. Érdekes ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokban jóval jobb eredményeket találhatunk: a fiatalok csupán 20 százaléka gyújtott egyáltalán rá, és 6 százalék volt, aki harminc napon belül tette ezt.
Az alkoholt választók aránya is csökkenő tendenciát mutat Európa-szerte, hiszen tíz éve még 56 százalék vallotta, hogy ivott az előző hónapban, most viszont ez már csak 46 százalék. Az időszakosan keményebb ivás viszont továbbra is erős kockázatot jelent a 15–16 évesek körében, ezen a téren alig változott valami az elmúlt évtizedekben.
A kétféle alkoholizálási szokás kapcsán írtuk már négy éve is: vannak, akik ritkábban nyúlnak az ital után, de akkor „mindent beleadnak”. A skandinávok továbbra is hűek az északi modellhez: ha az utolsó ivásnál bevitt mennyiséget nézzük, továbbra is a dánok vezetnek 9 centiliter etanollal, aztán jönnek az észtek, a svédek, a finnek egyaránt 6-tal. Az 5 centinkkel mi sem maradunk azért le túlzottan.
A magyar fiatalok az európai átlagnál kevésbé élnek józan életet. A magyar válaszadók 55 százaléka vallotta, hogy ivott a legutóbbi harminc napban, és 93 százalék, hogy valaha, utóbbi pedig igencsak kiugrónak mondható. Ezzel a 96 százalékot elérő csehek és a 94-en lévő görögök után meg is szereztük a harmadik helyet. Az előző mérésnél a kontinens fiataljainak 87 százaléka vallotta, hogy már alkoholizált, most már csak 80, a mi eredményünkben viszont mindösszesen 1 százalékpontnyi javulás tapasztalható.
Lekérdezték a füvezést is, itt nem értünk el olyan rossz eredményt, bár ez egyszerűen amiatt is lehet, hogy sokan nem merték bevallani a kannabiszfogyasztást. A legutolsó harminc napot illetően a franciák vezetnek 17 százalékkal, majd jönnek az olaszok 15-tel. Nálunk csupán 4 százaléknyi fiatal tett említést füvezésről.
Ezúttal már az internetes aktivitást, a fogadást is vizsgálták, a The Guardian pedig kiugró eredményekről számolt be: eszerint minden nyolcadik európai fiatal fiú szeret pénzért fogadni a világhálón. A tinédzserek 23 százaléka rendszeres játékos: ennyien vallották, hogy az előző héten legalább négyszer játszottak valamivel. Aggasztóbbak a pénzért fogadásra vonatkozó adatok: a fiatal fiúk 23 százaléka mondta, hogy az előző évben kipróbálta ezt, a lányok 5 százalékon álltak. 12 százaléknyi fiú fogad rendszeresen, azaz kettő-négyszer vagy még több alkalommal havonta.
Az ESPAD kutatás szerzői szerint sürgetőek azok az intézkedések, melyeket a szerencsejátékkal összefüggő egyéb kockázatok elkerülése érdekében kell hozni. A kutatók szerint a netes fogadók máskülönben később is adósságokkal, pszichológiai problémákkal és különféle társadalmi hátrányokkal nézhetnek szembe.
Nem mondhatni, hogy a magyar fiatalok nagyon elszakadnának a világhálótól: a megkérdezettek 7-ből konkrétan 6,1 napig voltak neten. A franciáknál és cseheknél például 6,2, a dánoknál 6,8, a románoknál 4,4, az albánoknál 4,1 nap jött ki. Az internetezés céljaként a megkérdezettek 80 százaléka a közösségi médiát nevezte meg nálunk, a letöltést és az adatfolyamot (streaming) 43, az információkeresést, szörfölést viszont csak 35 százalék. Ez nem túl jó eredmény, hiszen a franciáknál 40, a cseheknél 42, a dánoknál 58, a finneknél pedig 61 százalék volt azok aránya, akik tudásszomjukat igyekeztek csillapítani. Az internetes játékokat nálunk viszont csak 21, a pénzért való fogadást pedig 3 százalék választotta a megelőző héten belül rendszeresen. A nemi eltérések itt látványosak: a fiúknak 35, a lányoknak viszont csupán 8 százaléka játszott az előző 7 napból legalább 4-en, a szerencsejátékhoz is 5 százaléknyi fiú nyúlt az 1 százaléknyi lánnyal szemben. És hogy hányan fogadtak pénzért legalább egyszer az elmúlt egy évben? Itt már magasabbak a számok: a magyar fiatalok 16 százaléka vallotta ezt, a fiúk 26 százaléka a lányok 6-éval szemben.
Kerestük az eredményekkel kapcsolatban a magyar résztvevőt, Elekes Zsuzsannát, ő viszont egyelőre csak a kutatás tanulmányozását javasolta, mint mondta, tervez sajtótájékoztatót is az ügyben. A TASZ-nak ugyanakkor nyilatkozott az eredményekről, kifejtve, hogy az illegális szerek használata terén tapasztalt csökkenő trend európai jelenség. Így ahogy nálunk később ugrott ez meg a nyugati országokhoz képest, úgy lehet fáziskésés az enyhülésben is. A felmérés vizsgálta az új pszichoaktív szerek bevitelét is, itt pedig a magyar 4 százalékos arány megegyezett az európai átlaggal. De valóban ne fogyasztanák ezeket többen a fűnél annak ellenére, hogy a riportok és a rendőrségi lefoglalások mást jeleznek? Elekes is egyetért azzal, hogy sok fiatal nem tudja, mit fogyaszt, sem azt, hogy új pszichoaktív szernek, dizájnerdrognak számít-e. A felmérés által el nem érteken és a beszámolni nem merőkön túl pedig sokan vannak azok is, akik egyszerűen még a 15 éves kort sem érték el, de már kipróbálták a dizájnerdrogokat, vagy függővé váltak.
