Döbbenet: naponta rágyújt a 16 évesek negyede + Videó

Döbbenetes: minden negyedik 16 éves fiatalunk naponta rágyújt és maximum havonta berúg. Európa ébred már a kórból, mi még szenvedjük. Egy dolog ad reményt.

2012. 06. 20. 12:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hiába kezd észhez térni Európa, a magyar fiatalok alkohol-, dohány- és drogfogyasztási szokásai elkeserítő tendenciát mutatnak. A dohányzás elterjedtsége alapján mára a kontinens vezető országai közé kerültünk, és már csak minden tizenhatodik 16 éves fiatal alkoholszűz. Az 1995 óta négyévente elvégzett európai kutatás (ESPAD) 2011-es adatait Elekes Zsuzsanna szociológus ismertette az MNO-val.

– A tavalyi felmérésben Európa 36 országából több mint 100 ezer 16 éves diák vett részt. Először a dohányzásról beszélnék; nemzetközi összevetésben a diákok 54 százaléka dohányzott korábban, 28 százaléka pedig rendszeres dohányos, minden hatodik pedig naponta rágyújt. Ezek a számok itthon 66, 37 és 25 százalék, tehát minden negyedik 16 éves magyar tanuló naponta cigarettázik, és bőven átlag felettiek a mért értékek – közölte a lesújtó hírt Elekes Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem docense. A tendenciát fejtegetve ennél is borúsabb a kép, hiszen 1999 óta Európában stagnált, illetve csökkent a dohányzás elterjedtsége, Magyarországon viszont csupán az ezredforduló után és csak enyhén csökkent, azóta viszont 37 százalékra nőtt azon 16 évesek száma, akik saját bevallásuk szerint cigiztek az elmúlt hónapban.

A kátránykórtól igazán fertőzött még Franciaország, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Lettország és Litvánia, de a norvégok, az izlandiak és az albánok megveregethetik a saját vállukat.

Minden negyedik 16 évesünk rendszeresen részeg

Az alkoholfogyasztást tekintve kétféle szokás honosodott meg a megfigyelt korosztálynál: az északi és a déli fogyasztási forma. Előbbinél ritkábban nyúlnak az ital után, de akkor „mindent beleadnak”, utóbbinál inkább a „mértékletes rendszeresség” jellemző. Hazánk fiataljai itt is odateszik magukat, hiszen nem igazán ritkán és nem is keveset fogyasztanak.

A számok nyelvén: a kontinens 16 éveseinek 87 százaléka már alkoholizált (nálunk 94 százalék), és míg az alkohol jelentős részét Európában sör formájában viszik be, nálunk a tömény dominál. Folyamatában a 2007-es és a 2011-es mérés is csökkenést mutat, már ami az európai átlag ivászatát illeti, ezzel szemben a javuló tendencia itthon nem figyelhető meg: a magyar fiatalok 60 százaléka volt már részeg, 23 százalékuk pedig minimum havi rendszerességű berúgó. Ez a felmérésben részt vevő 36 ország közül az 5. legrosszabb. Elekes hozzáteszi még azt is: a szaknyelven nagyivásnak hívott berúgás leginkább Magyarországon terjedt az elmúlt négy esztendőben, nyomukba eredtünk tehát a dánoknak és a spanyoloknak.

Népszerű a szipuzás

– Európai átlagban 18 százaléknyi 16 éves élt már tiltott szerrel korábban, Magyarországon minden ötödik – tért át a drogok területére a docens. – Ez volt az az év, amikor a kontinens átlaga fölé emelkedtünk. Két ország azért kiemelhető, Csehország és Franciaország, ahol 35 százalék fölötti az arány – folytatta Elekes Zsuzsanna, rámutatva hogy kontinentális adatokban 2003 óta nincs növekmény, míg a hazai szám 2003-ban 16, 2007-ben 15 százalék volt. A szereket tekintve meglehetősen marihuána-központú a kép, viszont irtózatos lendületet vett a gyógyszerek alkohollal való bevétele, ebben már kétszeresét mutatjuk, mint az európai átlag. A szociológus külön kitért a szipuzással kapcsolatos érdekességre:

– A nyolcvanas években, amikor ezzel elkezdtünk foglalkozni, azt hittük, hogy azért szipuznak az emberek, mert nem férnek hozzá más szerekhez. Ehhez képest azt látjuk, hogy nem csak jelen maradt, de a harmadik leggyakoribb a tiltott szerek között.

Összefoglalva – 16 év kutatását – hangsúlyozza, hogy az európai kedvező tendenciáktól eltérően itthon mind az alkohol, mind a dohányzás, mind a tiltott szerek fogyasztásával kapcsolatban sötét felhők vannak az égen, és ennek szociológusként sejteni is véli az okait.

A család és az iskola köteléke

– A család és az iskola köteléke ma már nem védi annyira a gyerekeket, mint korábban, a visszatartó erő ezért is gyengül. Az is igaz, bár ezt lehet, hogy nem ezen a fórumon kellene mondanom, hogy jelentősen csökkent a sajtóérdeklődés a téma iránt. És hát ott vannak a szomorú adatok arról, hogy az ország a világon a második a májbetegségből fakadó elhalálozások számában, világelső az alkohollal kapcsolatos halálban, ez pedig mintegy „legitimálja” a fiatalok szokásait.

Elekes Zsuzsanna abban bízik, hogy mivel Magyarországon később kezdődtek a droggal kapcsolatos problémák, majd Európához hasonlóan itt is elmúlik a divatja, ezt alátámasztandó már megfigyelhető szerinte az is, hogy a Budapesten tanuló fiatalok körében megtorpant a tiltott szerek szedésének elszomorító növekedése. Azt azért jelezte, hogy nem ártana ezt a felmérést felnőttek körében is elvégezni, de ezt manapság valahogy nem kívánja senki sem finanszírozni. A felnőtt lakosság szondázását öt esztendeje senki nem végezte el átfogóan.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.