„Megerősítette a nőiességemet, katartikus csúcsélmény volt, úgy álltam fel a szülés után, mint egy kávé után a sarki cukrászdában. Éreztem, hogy bíznak bennem, hagytak szülni, én voltam a főszereplő” – nyilatkozta portálunknak egy 33 éves budapesti édesanya, akinek lehetősége volt mindenféle beavatkozás nélkül háborítatlanul világra hoznia gyermekét. Sajnos hazánkban még mindig a hasonló szülésélményt átélő édesanyák vannak kisebbségben, egyre több gyermek születik császármetszéssel. Míg 1990-ben 10 százalék körül volt a műtéti beavatkozás aránya, addig ez a szám tavaly elérte a 39-et. A gátmetszések száma is indokolatlanul magas, a hüvelyi szülések 60 százalékánál – az első szülések 90 százalékánál – végeznek ilyen beavatkozást.
„Az orvostudomány picit átesett a ló túlsó oldalára, nem csak akkor végeznek beavatkozást, amikor erre feltétlenül szükség van”
– mondta portálunknak dr. Bálint Balázs, a Gólyafészek Születésközpont nőgyógyásza. Arra a felvetésünkre, hogy a császármetszések indokolatlan számát magyarázza-e az a megközelítés, miszerint a társadalombiztosítás magasabb összeget fizet ilyenkor, azt válaszolta, hogy a műtétes szülésért közel dupla összeg jár, tehát az intézmény valóban jobban jár. Hozzátette ugyanakkor, hogy a császármetszésért kapott pluszpénz egy része el is megy a beavatkozás költségeire, így ez önmagában biztosan nem indokolja a növekedést.
Nem a művi beavatkozások magas száma az egyetlen probléma. A magyar szülészeti ellátás jelenlegi formájában számos kedvezőtlen jelenség van, ami változtatást igényel – nyilatkozta portálunknak dr. Póka Róbert, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója. Szerinte gond az is, hogy a szülésznők jelentős része nem a szűkebb értelemben vett szakmáját – diplomájuk szerint önállóan vezethetnének szüléseket – gyakorolja, hanem adott ellátó egység egyéb ápolási, ambuláns asszisztensi és adminisztrációs feladatait látja el. Miután pedig arra kényszerülnek, hogy nem a végzettségüknek megfelelő munkát végezzenek, ráadásul meg sem becsülik őket – munkájuk hazánkban megalázóan leértékelt tevékenységnek számít –, egyre többen inkább a magánszférában vagy külföldön helyezkednek el. A munkaerőhiány pedig túlterheltséghez, sietséghez és türelmetlenséghez vezetve az orvosi beavatkozásoknak kedvez.
Az imént felvázolt súlyos gondok csupán képkockák a hazai szülészeti ellátás tragikus filmjében. A tovább nem odázható megoldás szükségességét a szervezetek nemcsak felismerték, de úgy tűnik, készek is tenni a változásért: az utóbbi időben több kezdeményezés is mielőbbi szemléletváltást sürget a szülészetben. Mint arról korábban beszámoltunk, a Népesedési Kerekasztal – hogy a szörnyű szülésélmények miatt ne zárkózzanak el a szülők a gyermekvállalástól – javaslatokat nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Többek között azt szorgalmazzák, hogy hazánkban is vezessék be azt a már külföldön alkalmazott gyakorlatot, hogy a komplikáció nélküli szüléseket szülésznők vezethessék le, valamint finanszírozza a társadalombiztosítás az intézményen kívüli szülést. Javaslataik egy része – mint például, hogy szülés után ne válasszák szét azonnal az anyát és az újszülöttet, vagy tekintsék partnernek a nőket a szülés során, illetve hogy a szülésznők is végezhessenek várandósgondozást – alacsony költségvetés mellett is véghezvihető.
Úgy tűnik, a szemléletváltás nemcsak minisztériumi fiókokban felejtett javaslatterv marad csupán, a tervek szerint ugyanis létrehoznának egy – az anyát és a babát középpontba állító, a Népesedési Kerekasztal által megfogalmazott javaslatok vezérelte szülészeti osztályt, hogy minél többen szülhessenek természetesen és beavatkozásmentesen. Az intézménynek a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza adna otthont, a kórház bővítését követően. Ehhez azonban milliárdokra van szükség, de úgy tűnik, a kormánynak szándékában áll a finanszírozás – nyilatkozta portálunknak dr. Bálint Balázs, az intézmény egyik megálmodója. Kérdésünkre, miszerint nem lenne-e egyszerűbb és meglehetősen olcsóbb egy régi szülészetet átalakítani, mint egy új osztályt létrehozni, az a válasz érkezik, hogy nem, ugyanis mindig nehezebb leporolni a régit, mint az új szemléletre egyébként is nyitott szakmabelieket alkalmazni. Mint mondta, tervezik egy – szintén az új szemlélet vezérelte – nőgyógyászati részleg létrehozását is, aminek a Budai Irgalmasrendi Kórház adna otthont. Hogy további hasonló gondolkodású szakemberek képzésére is lehetőség nyíljon, a Bethesdában képzőhely is működne. Kutatóközpont létrehozását is tervezik, hogy összehasonlíthatóvá váljon – költségességében és eredményességében – a kevesebb beavatkozást zászlajára tűző, új szemlélet vezérelte szülészeti ellátás a mostanival.
Jelenleg tehát a minisztériumnál pattog a labda, az osztály kapacitása is a minisztériumi finanszírozás függvénye. Mint azt dr. Bálint Balázs elmondta, úgy saccolja, hogy az első években közel ezer gyermek születhet az intézményben, de szerinte ez a szám – mivel bőven van kereslet és igény olyan intézményre, ahol lehet háborítatlanul szülni – a többszörösére nőhet. A szakértő arról is szólt, hogy nem egyszerűen egy új szemléletet szeretnének bevezetni, hanem próbálják rávenni a kormányzatot, hogy jusson nagyobb önállóság a szülésznőknek, valamint, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozza a külföldön már bevett gyakorlatot, az ambuláns szülést (az édesanya a szülést követően elhagyja az intézményt 24 órán belül gyermekével együtt). A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis, ha az anya gyermeke világra segítését követően nem tölt legalább 24 órát a kórházban, az intézmény nem kap pénzt, ami pedig – dr. Bálint Balázs szavaival élve – „nagy csapás” az intézmény számára. Az ambuláns szülés bevezetésének további gátja, hogy nincs elég házi gyerekorvos, sok településen a házi felnőttorvosok látják el ezt a feladatot. Ráadásul a házi gyerekorvosok egy része nem rendelkezik újszülött-gyógyászati tapasztalatokkal. Az új szülészeti osztály koncepciójának kidolgozásakor erre is gondoltak. Az újszülöttekkel kapcsolatos alapvető vizsgálatokat terveik szerint egy bizonyos területen belül mozgó egység látná el.
A tervezett szülészeti osztály kapcsán megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sajtóosztályát is. Szerettük volna megtudni, hogy mikorra várható, hogy az intézmény megnyissa a kapuit, és hogy mekkora összeggel támogatják a létrejöttét. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mit tesz a kormány azért, hogy nagyobb anyagi megbecsülés járjon a szülésznőknek, és szerepel-e a tervek között, hogy az országos egészségpénztár finanszírozza az ambuláns szülést, és vajon ez mikorra várható. Kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz.
