Törvénysértő állapotok a gyermekotthonokban

Kártérítésért pereskedik a TASZ Horváth Leon ügyében.

Jogszabályba ütköző cselekedetet tanúsít a kormány azzal is, hogy a speciális gyermekotthonokban élőket nem különítik el tünetcsoport szerint

– szögezi le a 18 éves fiatal. Mint mondja, a három fő tünetet mutató (súlyos pszichés, súlyos magatartásbeli gondokkal és kábítószerproblémákkal küzdő) gondozottak nem lehetnének egy helyütt. Ennek ellenére szinte egyik intézményben sem különítik el őket, így téve ki annak a veszélynek a fiatalokat, hogy egymás tüneteit átvegyék. Így szerezhetnek súlyos pszichés problémájuk mellé súlyos magatartászavart is a gondozottak, vagy válhatnak adott esetben aktív szerfogyasztókká. 

Azt, hogy sokszor az is előfordul, hogy nem a valóságnak, hanem az intézménynek megfelelő jelentést írnak a gondozottakról, maga Reményi Csaba, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság elnöke is elismerte egy négy évvel ezelőtti nyilatkozatában.

Horváth Leon a rendszerben felfedezett súlyos hiányosságokat és problémákat nyilatkozat formájában összefoglalta és benyújtotta az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi). A fiatal – miután Czibere Károly, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár más elfoglaltságaira hivatkozva nem tudta fogadni – a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály vezetőjével, Lantai Csillával és Büki Péter gyermekjogi szakértővel egyeztetett. Mint mondja, az egyik fő téma ezen a találkozón a tünetcsoport szerinti elkülönítés volt. A minisztérium munkatársai Leon elmondása szerint csak azt hajtogatták, hogy a törvénymódosítások folyamatban vannak. A 18 éves fiatal kérdésére, miszerint mikor jelentek meg a tanulmányok, amelyek erre a problémára felhívták a figyelmet, a „12 éve” válasz érkezett. Arra a kérdésére viszont, hogy „akkor 12 éve vannak folyamatban a törvénymódosítások?”, Leon nem kapott választ. A 18 éves fiatal szerint felesleges volt bemennie a minisztériumba, mert bár kedvesen fogadták, elbeszéltek egymás mellett. 

Horváth Leon azt kezdeményezte a minisztériumi látogatásakor, hogy hozzanak létre az intézményektől, gyermekvédelmi központoktól, fenntartóktól teljesen független bizottságokat, hogy a döntések a gondozottak és ne az intézmények érdekeit tükrözzék.

Mivel a gyermekvédelmi főosztály munkatársai a férőhelyhiány okát a szűkös forrásokkal magyarázták, a 18 éves fiatal most arra készül, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől kérjen időpontot, hogy megkérdezhesse, milyen költségvetésből és hatékonysággal dolgozik a gyermekvédelem; mi alapján döntik el, hogy épp a tünetcsoport szerinti elkülönítésre nem szánnak pénzt. Horváth Leon szerint a népszavazási kampányra szánt több milliárd forint tíz százalékából komoly pozitív változást lehetett volna elérni a gyermekvédelemben. 

A gyámhivataloknak nemzetközi jog által szabályozott kötelességük állandóságot, biztonságot, stabilitást nyújtani a gondozottaknak, ennek ellenére mégis sokszor helyezik át a fiatalokat. Horváth Leon vizsgálatot kezdeményezett az Emminél, szeretné megtudni, hogy a gondozási helyek sűrű megváltoztatása közrejátszik-e abban, hogy egy gondozott később speciális szükségletűvé váljon. 

Ombudsmani jelentések is leírták már a speciális gyermekotthonokban uralkodó szörnyű körülményeket – egészíti ki a Horváth Leon által felvázolt problémahalmazt Jovánovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Példaként említi a fóti gyermekotthont, ahol a jelentés szerint börtönszerűek a körülmények, súlyosan korlátozzák az ott nevelkedők személyi szabadságát. Mint mondja, annak ellenére, hogy ezeknek az intézményeknek az lenne az értelme, hogy komolyabb szakértelemmel rendelkező munkatársak, pszichológusok foglalkozzanak a gyerekekkel, előfordul, hogy vagyonőrök vagy egyéb megfelelő képesítéssel nem rendelkező nevelők látják el ezt a feladatot. 

A TASZ munkatársa elmondta, Leon ügyében személyiségi jogi pert fognak indítani. Mint kifejtette, a jogellenes áthelyezést ugyan a közigazgatási perben megállapította a bíróság, ám ez a per nem volt alkalmas arra, amire egy személyi jogi per alkalmas lehet. Nevezetesen, hogy a bíróság kimondja, milyen alapvető személyiségi jogai sérültek abban az eljárásban, amely során őt jogellenesen speciális intézetbe tették. Ha a pert megnyerik, a bíróság jogkövetkezményként erkölcsi és pénzbeni elégtételt is meg tud majd állapítani.