A bíróság a kukába dobta a Zóna Taxi-ügy lehallgatási anyagát

A rendőrség nem tartotta be az eljárási szabályokat, egyebek között három évet várt a feljelentéssel.

Lándori Tamás
2016. 10. 06. 14:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kedden még egy másik vesztegetési bűnügy fő vádlottjaként szólalt fel az utolsó szó jogán Sziebert György, a Budapest Airport (BA) Zrt. korábbi jogi előadója, csütörtökön már új büntetőperének első tárgyalására érkezett a Fővárosi Törvényszék dísztermébe.

A vádlottak a bíróság tanácsvezetője, Steiner Gábor kérdésére jelezték, nem járulnak hozzá hogy kép- vagy hangfelvétel készüljön róluk. Védőik ezt azzal egészítették ki, azt szeretnék, ha a vádlottakat kitakart arccal sem mutatná a média, és testrészeikről sem készülne kép.

Az ismertetett vád szerint Sziebert, valamint jogi igazgató kollégája és jóbarátja, Rényi-Vámos Krisztina vesztegetési pénzt fogadtak el a harmadrendű vádlottól, Veres Istvántól egyrészt azért, hogy cége, a Zóna Taxi 2006-ban megnyerje a repülőtér kizárólagos taxiszolgáltatói szerepére kiírt tendert, másrészt azért, hogy a taxicég e jogviszonyban keletkezett díjfizetési kötelezettségének megszegésében segítsék a hírhedt vállalkozót. Veres egyébként korábban egyebek között az engedély nélkül épült Citadella-terasz építtetőjeként vált ismertté.

Az ügyészség szerint a vádlottak tevékenysége révén több mint félmilliárd forint kár érte a reptér-üzemeltetőt.

Veres arra hivatkozva vonakodott kifizetni a szerződés szerint járó díjat a reptérnek, hogy cége nem kapott teljes kizárólagosságot, ugyanis taxishiénák dolgoznak a területen. A megállapodás szerinti kizárólagosság viszont igazából nem az illegális fuvarozók visszatartására vonatkozott, hanem arra, hogy a BA biztosítja a Zónának a droszthasználatot, és nem köt szerződést más társasággal – világított rá az ügyész. A vád képviselője szerint a vádlottak pontosan tudták, hogy járna a díj, mégis elfogadták a kifogást.

A negyedrendű vádlott védője, Sáros Péter az ügyészi felszólalást követően indítványozta, hogy a bíróság rekessze ki a bizonyítékok közül a rendőrség titkos információgyűjtése során beszerzett bizonyítékokat. Az ügyvéd azzal indokolta kérelmét, hogy a hatóságok megszegték azt a jogszabályi előírást, miszerint a várt, bűncselekmény elkövetésére utaló információ megszerzését követően nyomban feljelentést kell tenni. A rendőrség Szieberték esetében az azonnali feljelentés helyett három évet várt a lépéssel, ráadásul a titkos információgyűjtés törvényi határidejét sem tartotta be – jelezte a jogász.

A bíróság egyetértett Sáros érvelésével, és az indítványnak helyt adva lényegében a kukába dobta a vád olyan fontos bizonyítékait, mint a telefonlehallgatások eredményei. Steiner Gábor hozzátette, az ügyvédnek könnyű dolga volt, puskázhatott a korábbi bírósági iratokból, amelyek arról tanúskodnak, hogy a törvényszék már megkereste ebben az ügyben az ügyészséget. A bíró arra is kitért, hogy nem az ügyészség, hanem a nyomozóhatóság hibájából vált törvénytelenné, így felhasználhatatlanná az anyag. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az ügyészség majd az ítéletet elleni fellebbezésben hivatkozhat erre a döntésre, ha nem ért vele egyet.

További furcsasága volt egyébként a rendőrség eljárásának, hogy a reptéri kapitányság egyik tisztje önmagának címzett az ügyben egy feljelentést, amelyet aztán titkosítottak.

A per november közepén folytatódik a fő vádlott vallomásával. Sziebert jelezte, négy-hat órát kíván majd beszélni, de kérdésekre nem fog válaszolni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.