Kedden még egy másik vesztegetési bűnügy fő vádlottjaként szólalt fel az utolsó szó jogán Sziebert György, a Budapest Airport (BA) Zrt. korábbi jogi előadója, csütörtökön már új büntetőperének első tárgyalására érkezett a Fővárosi Törvényszék dísztermébe.
A vádlottak a bíróság tanácsvezetője, Steiner Gábor kérdésére jelezték, nem járulnak hozzá hogy kép- vagy hangfelvétel készüljön róluk. Védőik ezt azzal egészítették ki, azt szeretnék, ha a vádlottakat kitakart arccal sem mutatná a média, és testrészeikről sem készülne kép.
Az ismertetett vád szerint Sziebert, valamint jogi igazgató kollégája és jóbarátja, Rényi-Vámos Krisztina vesztegetési pénzt fogadtak el a harmadrendű vádlottól, Veres Istvántól egyrészt azért, hogy cége, a Zóna Taxi 2006-ban megnyerje a repülőtér kizárólagos taxiszolgáltatói szerepére kiírt tendert, másrészt azért, hogy a taxicég e jogviszonyban keletkezett díjfizetési kötelezettségének megszegésében segítsék a hírhedt vállalkozót. Veres egyébként korábban egyebek között az engedély nélkül épült Citadella-terasz építtetőjeként vált ismertté.
Az ügyészség szerint a vádlottak tevékenysége révén több mint félmilliárd forint kár érte a reptér-üzemeltetőt.
Veres arra hivatkozva vonakodott kifizetni a szerződés szerint járó díjat a reptérnek, hogy cége nem kapott teljes kizárólagosságot, ugyanis taxishiénák dolgoznak a területen. A megállapodás szerinti kizárólagosság viszont igazából nem az illegális fuvarozók visszatartására vonatkozott, hanem arra, hogy a BA biztosítja a Zónának a droszthasználatot, és nem köt szerződést más társasággal – világított rá az ügyész. A vád képviselője szerint a vádlottak pontosan tudták, hogy járna a díj, mégis elfogadták a kifogást.
A negyedrendű vádlott védője, Sáros Péter az ügyészi felszólalást követően indítványozta, hogy a bíróság rekessze ki a bizonyítékok közül a rendőrség titkos információgyűjtése során beszerzett bizonyítékokat. Az ügyvéd azzal indokolta kérelmét, hogy a hatóságok megszegték azt a jogszabályi előírást, miszerint a várt, bűncselekmény elkövetésére utaló információ megszerzését követően nyomban feljelentést kell tenni. A rendőrség Szieberték esetében az azonnali feljelentés helyett három évet várt a lépéssel, ráadásul a titkos információgyűjtés törvényi határidejét sem tartotta be – jelezte a jogász.
A bíróság egyetértett Sáros érvelésével, és az indítványnak helyt adva lényegében a kukába dobta a vád olyan fontos bizonyítékait, mint a telefonlehallgatások eredményei. Steiner Gábor hozzátette, az ügyvédnek könnyű dolga volt, puskázhatott a korábbi bírósági iratokból, amelyek arról tanúskodnak, hogy a törvényszék már megkereste ebben az ügyben az ügyészséget. A bíró arra is kitért, hogy nem az ügyészség, hanem a nyomozóhatóság hibájából vált törvénytelenné, így felhasználhatatlanná az anyag. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az ügyészség majd az ítéletet elleni fellebbezésben hivatkozhat erre a döntésre, ha nem ért vele egyet.
További furcsasága volt egyébként a rendőrség eljárásának, hogy a reptéri kapitányság egyik tisztje önmagának címzett az ügyben egy feljelentést, amelyet aztán titkosítottak.
A per november közepén folytatódik a fő vádlott vallomásával. Sziebert jelezte, négy-hat órát kíván majd beszélni, de kérdésekre nem fog válaszolni.
