A közétkeztetési rendelet, ismertebb nevén a menzareform bevezetése óta eltelt egy évben összesen 4750 alkalommal ellenőrizték a főző-, valamint tálalókonyhákat a tisztiorvosok, és mindössze 32 esetben szabtak ki pénzbírságot, összesen 2 460 000 forint összegben – tudtuk meg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) lapunk kérdéseire adott válaszából. Bár a pénzbírságok száma nem túl magas, a rendelet megsértése vagy nem teljesítése miatt tavaly szeptember óta 807 esetben született hatósági döntés. Ez lehet akár csak írásbeli figyelmeztetés is.
A megismert részletes adatok szerint idén januártól szeptember végéig 2766 közétkeztetést végző konyhán vizsgálták a szabályok betartását a járási hivatalok munkatársai – a tisztiorvosok – 3459 alkalommal. Több helyen azért nem csak egy alkalommal jártak az ellenőrök, mert felmerült, hogy nem tartják be a jogszabályi előírásokat. Ezért később újabb vizsgálatot végeztek. Pénzbírság mellett idén 29 konyha esetében döntöttek az ellenőrök, ezeknek összesen 1 810 000 forintot kellett kifizetni.
Tavaly ennél jóval alacsonyabb volt a bírságok száma, akkor ugyanis mindössze három esetben szabtak ki bírságot, 650 ezer forintos összegben. Egy szociális intézmény közétkeztetőjének 100 ezer forintot kellett fizetnie, mert nem készített étlapot, és az élelmezésvezető szakképesítése sem felelt meg. Tiltott élelmiszer – sertészsír – felhasználása miatt egy óvodában 150 ezer forint bírságot szabtak ki, míg 400 ezer forintot kellett fizetnie annak az intézménynek, ahol a közétkeztető nem gondoskodott a diétás menüről. Tavaly szeptembertől decemberig egyébként 1141 közétkeztető főzőkonyhán ellenőrizték a menzareform szabályainak betartását.
A szigorú szabályok kezdetben kifejezetten megnehezítették a gyerekek számára az átállást az új ételekre, éppen ezért nemrégiben felvetődött, hogy módosítani kell a rendeletet, amit idén őszre ígért az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A reform ugyanis jelentősen korlátozta a só és a cukor használatát, ami komoly ellenállást váltott ki. Sok gyermek a bölcsődékben, óvodákban nem ette meg a nagyon sótlan, ízetlen ételeket, vagy otthonról vitt be sót magával. Azért, hogy nekik kevésbé legyen drasztikus az átállás, a módosításnak köszönhetően hat év alatt, fokozatosan vezetik ki a sót az étrendből.
A tervezett változtatásokkal és az elmúlt egy év tapasztalataival kapcsolatban kerestük a Hungast csoportot is, amely többek között a fővárosban, Esztergomban, Szekszárdon, Pécsett, Siófokon és Zalaegerszegen szolgáltat. A közétkeztetés során körülbelül 50 ezer ember fogyasztja az általuk készített ebédet, 300 oktatási-nevelési intézménnyel állnak szerződésben. Lapunknak Páger Zsolt üzletfejlesztési igazgató elmondta: az eddigi határértékeket a só esetében a bölcsődés és óvodás korcsoportnál nem lehetett következetesen betartani, mert sok esetben már a beszerzett alapanyagok több konyhasót tartalmaztak az előírásnál, ezért üdvözlendő a módosítási javaslat. Szerinte azonban probléma, hogy jelenleg ezeket a sótartalmi határértékeket naponta be kell tartani, ami megnehezíti a főzést. Jobb volna, ha 10 napos átlagot vizsgálnának, hiszen előfordulhat, hogy az egyik nap egy kicsit több, míg a másik nap jóval kevesebb sót igénylő ételt főznek. Így ízletesebb lehetne például a székelykáposzta, azonban ez megnehezítené a hatósági ellenőrzést.
Páger Zsolt hangsúlyozta: sok szakmai háttérmunkát igényelt, hogy a rendelet elvárásainak megfelelő, ugyanakkor ízletes ételek kerüljenek a fogyasztók elé. Nem helyes megoldás, ha az ételekből szimplán kihagyják a sót.
