A nemesek másodszor is lebontják a vasfüggönyt

Európa nemesi származású fiataljai találkoztak a napokban Budapesten.

Ruzsbaczky Zoltán
2016. 10. 22. 12:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelzésértékű, hogy két éven belül már második alkalommal tartott nagy presztízsű találkozót a CILANE, az európai, történelmi nemesi családokat összefogó nemzetközi szervezet. Az európai nemesség máig nem tudott túllendülni azon a megosztottságon, amely a vasfüggönnyel, a szovjet uralommal és ennek kapcsán a magyar és más kelet-európai nemességek anyagi és szellemi kisemmizésével járt együtt. Jól jelzi mindezt, hogy a CILANE-nak mindössze két közép-európai országot képviselő tagszervezete van, hazánkén kívül Horvátország bír még tagsággal – az orosz szervezet kakukktojás, hiszen nyugaton élő emigráns oroszok hozták létre.

A magyar nemesi leszármazottak úgy próbálják visszanyerni az őket megillető helyet Európában, hogy hazánk hajdani nemességének gyakorlatilag 80 százaléka ma is emigrációban él. „A magyar nemesi identitás sok dologban eltér a nyugat-európai identitástól. A kommunista rendszer derékba törte a magyar nemességet, sokakat elüldöztek, sokakat kivégeztek, sokan kényszermunkatáborokba kerültek” – így Zichy Pál, a Magyar Történelmi Családok Egyesületének tagja, a hétvégi találkozó egyik szervezője. Mint mondta, az előbb említett szörnyűségek nem maradtak nyomtalanul, ráadásul Romániával ellentétben nálunk elmaradt a tényleges kárpótlás, birtokok, kastélyok nem kerültek vissza az eredeti tulajdonoshoz, így egyfajta dacos keserűség él a ma élő leszármazottak nagy részében. „Hiányzik belőlünk az a felszabadultság, mint ami a nyugati társainkban megvan. Ez viszont csak részben vezethető vissza a múltra, muszáj megemlíteni az életszínvonalbeli különbségeket is: össze sem lehet hasonlítani egy svájci arisztokrata fiatal anyagi helyzetét egy magyaréval” – állítja Zichy Pál.

Érzékeltetésül: a kárpótlást itthon ötmillió forintban maximalizálták, ami viszont csak nagyon szerény része annak, amit egy-egy családtól elvettek. A Felvidéken vagy például Erdélyben egész erdőket is visszaadtak egykori tulajdonosaiknak. Hozzá kell tenni: bár a romániai kárpótlás általános megítélés szerint nagyvonalúbb volt a magyarországinál, az egykor elkobzott ingatlanokat sok esetben csak igen romos, lelakott állapotban szolgáltatták vissza, vagy például csak az épületet kapta meg jogos tulajdonosa, de a körülötte lévő birtokot már nem. A román miniszterelnök ellenőrző testülete ráadásul idén év elején közölte, hogy akár 2039-ig is elhúzódhat a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása.

A CILANE-nak egyébként nem titkolt célja, hogy segítsen integrálni és fejlődni azokat a tagszervezeteket, melyek olyan országokból érkeznek, ahol a nemesség bizonyos okok miatt kis létszámú. Valószínűleg ezért hozták Magyarországra a két évvel ezelőtti gödöllői és a mostani budapesti találkozót.

A magyar nemesség egyébként maga is próbálkozik az útkereséssel. Többen azok közül, akikkel a hétvégi eseményen beszélgettünk, megemlítették, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával is párbeszéd folyik arról, hogyan segíthet a nemesség mint „emberi erőforrás” Magyarországon. Az viszont biztos, hogy a szocializmus akkorát ütött a hazai nemességen, amit a törekvések ellenére csak nagyon nehezen lehet feldolgozni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.