Jelzésértékű, hogy két éven belül már második alkalommal tartott nagy presztízsű találkozót a CILANE, az európai, történelmi nemesi családokat összefogó nemzetközi szervezet. Az európai nemesség máig nem tudott túllendülni azon a megosztottságon, amely a vasfüggönnyel, a szovjet uralommal és ennek kapcsán a magyar és más kelet-európai nemességek anyagi és szellemi kisemmizésével járt együtt. Jól jelzi mindezt, hogy a CILANE-nak mindössze két közép-európai országot képviselő tagszervezete van, hazánkén kívül Horvátország bír még tagsággal – az orosz szervezet kakukktojás, hiszen nyugaton élő emigráns oroszok hozták létre.
A magyar nemesi leszármazottak úgy próbálják visszanyerni az őket megillető helyet Európában, hogy hazánk hajdani nemességének gyakorlatilag 80 százaléka ma is emigrációban él. „A magyar nemesi identitás sok dologban eltér a nyugat-európai identitástól. A kommunista rendszer derékba törte a magyar nemességet, sokakat elüldöztek, sokakat kivégeztek, sokan kényszermunkatáborokba kerültek” – így Zichy Pál, a Magyar Történelmi Családok Egyesületének tagja, a hétvégi találkozó egyik szervezője. Mint mondta, az előbb említett szörnyűségek nem maradtak nyomtalanul, ráadásul Romániával ellentétben nálunk elmaradt a tényleges kárpótlás, birtokok, kastélyok nem kerültek vissza az eredeti tulajdonoshoz, így egyfajta dacos keserűség él a ma élő leszármazottak nagy részében. „Hiányzik belőlünk az a felszabadultság, mint ami a nyugati társainkban megvan. Ez viszont csak részben vezethető vissza a múltra, muszáj megemlíteni az életszínvonalbeli különbségeket is: össze sem lehet hasonlítani egy svájci arisztokrata fiatal anyagi helyzetét egy magyaréval” – állítja Zichy Pál.
Érzékeltetésül: a kárpótlást itthon ötmillió forintban maximalizálták, ami viszont csak nagyon szerény része annak, amit egy-egy családtól elvettek. A Felvidéken vagy például Erdélyben egész erdőket is visszaadtak egykori tulajdonosaiknak. Hozzá kell tenni: bár a romániai kárpótlás általános megítélés szerint nagyvonalúbb volt a magyarországinál, az egykor elkobzott ingatlanokat sok esetben csak igen romos, lelakott állapotban szolgáltatták vissza, vagy például csak az épületet kapta meg jogos tulajdonosa, de a körülötte lévő birtokot már nem. A román miniszterelnök ellenőrző testülete ráadásul idén év elején közölte, hogy akár 2039-ig is elhúzódhat a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása.
A CILANE-nak egyébként nem titkolt célja, hogy segítsen integrálni és fejlődni azokat a tagszervezeteket, melyek olyan országokból érkeznek, ahol a nemesség bizonyos okok miatt kis létszámú. Valószínűleg ezért hozták Magyarországra a két évvel ezelőtti gödöllői és a mostani budapesti találkozót.
A magyar nemesség egyébként maga is próbálkozik az útkereséssel. Többen azok közül, akikkel a hétvégi eseményen beszélgettünk, megemlítették, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával is párbeszéd folyik arról, hogyan segíthet a nemesség mint „emberi erőforrás” Magyarországon. Az viszont biztos, hogy a szocializmus akkorát ütött a hazai nemességen, amit a törekvések ellenére csak nagyon nehezen lehet feldolgozni.
