A dokumentumot Mark Toner helyettes külügyi szóvivő adta ki. Ebben azt írta, hogy az Egyesült Államok „osztja a globális sajtószabadság szószólói, nemzetközi szervezetek és magyar állampolgárok aggodalmait a sajtószabadság magyarországi folyamatos hanyatlása miatt”.
A közlemény tudatja azt is, hogy Washington szorosan figyelemmel kíséri „egy független internetes portál október 19-i kitiltását a Parlament épületéből” és a Népszabadság október 8-i „váratlan bezárását”.
A Népszabadságot a külügyi közlemény Magyarország „legnagyobb független napilapjának” minősíti. A minisztérium úgy véli, hogy „e lap elvesztése – függetlenül az okoktól – veszteség a média pluralizmusa számára Magyarországon”.
A közlemény szerint az Egyesült Államok „barátként és szövetségesként” arra bátorítja a magyar kormányt, hogy teremtsen „nyitott médiakörnyezetet”, amely különböző nézőpontokkal és véleményekkel ismerteti meg a polgárokat. Egyúttal azt is sürgeti, hogy Magyarország e célból szorosan működjön együtt az EBESZ sajtószabadsággal foglalkozó képviselőjével és más szakértőkkel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) visszautasítja az Egyesült Államok kormányának újabb, „minden alapot nélkülöző kritikáját” – emelte ki a KKM sajtófőnöke pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében, hozzátéve: „Magyarországon semmilyen szabadságjog – így a sajtószabadság – sincs veszélyben”.
Menczer Tamás leszögezte: aki a „sajtószabadság folyamatos hanyatlása” miatt aggódik, annak „egészen biztosan nincsenek hiteles információi Magyarországról”. Aki olvassa, nézi a magyar sajtót, folyamatosan találkozhat a vélemények sokszínűségével – tette hozzá.
Az 1956-os forradalom 60. évfordulója kapcsán megjegyezte, „volt idő, amikor nem volt sajtószabadság Magyarországon, a magyar emberek vérüket, életüket adták a szabadságukért, de ekkor nyugatról barátaink támogató tekintetén kívül más segítség nem érkezett”. A Népszabadság felfüggesztése a tulajdonos gazdasági döntése volt – közölte a tárca sajtófőnöke, megjegyezve: „kíváncsiak vagyunk, hogy az Egyesült Államok kormánya vajon beleszól-e médiatulajdonosok döntéseibe”.
