A Magyar Idők és a Mediaworks járt a legjobban, de a Magyar Hírlapnak is bőven jutott a kvótanépszavazási hirdetési pénzekből – derül ki az Állami Számvevőszéknek a héten nyilvánosságra hozott adataiból. A kabinet az október 2-i népszavazás előtt, idén augusztusig két ügynökséget kért fel a kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató hirdetéseivel kapcsolatos feladatok ellátására. Az érintett cégek – a Network 360 Reklámügynökség Kft. és az Affiliate Network Kft. – csaknem bruttó 6,5 milliárd forintot kaptak, majd ezt követte augusztus 1-jén egy bruttó 2,4 milliárdos szerződés, aztán augusztus 19-én egy újabb 2,5 milliárdos, amelyet szintén ezzel a két céggel kötöttek.
Lázár János szerint viszont a kormánnyal szerződésben álló ügynökségek vezetőit kell megkérdezni, milyen szempontok alapján osztják el a hirdetésekre szánt pénzeket. Az újságírók a heti kormányinfón arról kérdezték a minisztert, mennyire tekinthető tiszta gazdasági környezetnek, ha a kormány hirdetési pénzeiből többnyire a kabinethez közeli médiumok részesülhetnek. Lázár János korábban jelezte, nem feltétlenül ért egyet az elosztási mechanizmusokkal, de szerinte ezek kialakítása az ügynökségek feladata, arra a kormánynak semmilyen ráhatása nincs, hogy a vele szerződött ügynökségek melyik hirdetési felületet vegyék igénybe.
Az Állami Számvevőszék adatai szerint a kormány nagyjából 800 millió forint értékben hirdetett augusztus 25. és október 2. között az online és a nyomtatott újságokban. A pénzek elköltésének aránytalanságát azonban jól mutatja, hogy a keretből nagyjából 50 újság részesülhetett, miközben több mint 200 nyomtatott és 250 online újság jelezte, hogy befogadná a hirdetéseket.
A kampánykeretnek ráadásul majdnem a fele két céghez, a Mediaworkshöz és a vállaltan kormánypárti Magyar Időkhöz ment. Az akkor még a Népszabadság felvásárlása előtt álló, tizenkét újságot megjelentető Mediaworks összesen 225 millió forintért jelentetett meg kormányzati hirdetéseket, míg a tulajdonába kerülő, négy megyei lapot kiadó Pannon Lapoknál 56 millióért hirdetett a kormány.
A vállaltan kormánypárti Magyar Idők szintén jól járt a kvótanépszavazással. Augusztus 25. után ugyanis mindennap megjelent náluk egy egész oldalas kormányzati hirdetés – napi 2,2 millió forintért –, és egy szalaghirdetés is, darabonként 457 ezer forintért. Szeptember 28-án kiadtak egy 16 oldalas mellékletet is, amiért 36,5 millió forintot kaptak, míg a Magyaridők.hu-n futó hirdetésekért további 50 millió forint jár nekik. A velük szerződő Affiliate Network Kft. ennek megfelelően több mint 170 millió forintos megbízást adott a lapnak. A Magyar Idők és a Mediaworks – beleszámítva a Pannon Lapokat – tehát csaknem 450 millió forintot hasított ki a több mint 800 milliós kormányzati kampányból.
A maradék pénz legnagyobb részét a Hajdú-bihari Naplót, az Észak-Magyarországot, valamint a Kelet-Magyarországot – illetve ezek online verzióját – is kiadó Russmédia kapta, amelyben összesen 120 millióért jelentek meg hirdetések. Nagyobb összeget kapott a kormánypárti Magyar Hírlap is, amelyben – az Állami Számvevőszék adatai szerint – 51 millióért hirdetett a kabinet.
Nem lehetett csalódott a Kajmán-szigeteken bejegyzett Lapcom kiadó sem, amely a Délmagyarország és a Kisalföld mellett a legnagyobb példányszámú nem országos napilapot, a Borsot is kiadja. A népszavazási kampány időszakában összesen 80 millió forintért kapott hirdetési megrendeléseket, míg a Storyt, a Színes RTV-t, a Meglepetést, valamint a Bestet is kiadó CM Sales kiadó 40 millió forint értékben.
Érdekes pont az Állami Számvevőszék adatsorában, hogy a többnyire inkább a baloldalhoz sorolt ATV szintén részesült a pénzekből. A csatorna online felülete 40 millió forintot kapott különböző bannerek elhelyezéséért. Nagyobb összegben – összesen 33 millió forint értékben – hirdettek még a Nógrád Megyei Hírlapban.
A fenti újságokon kívül megjelenő hirdetések jellemzően néhány százezer forintot vagy még annyit sem tettek ki, a legtöbb lapban pedig egyáltalán nem jelentek meg hirdetések.
Az Állami Számvevőszék adatai csak az online, illetve a nyomtatott sajtóra terjednek ki. A hatályos szabályozás szerint ugyanis az ebbe a körbe tartozó médiumoknak nyilvánossá kell tenniük a kampányt megelőző időszakban, hogy milyen árakon fogadják be a politikai hirdetéseket, majd a kampány zárását követően a számvevőszék – az újságok saját bevallása alapján – közzéteszi, hogy milyen értékben jelentek meg hirdetések. Az Állami Számvevőszék kimutatása azonban akár pontatlan is lehet; ha ugyanis valamelyik lap nem adja le az adatokat a megadott határidőig, akkor nem kerül be a kimutatásba. A számvevőszék azonban nem jogosult ellenőrizni az adatok valódiságát, ez a területileg illetékes választási bizottságok feladata.
A hirdetési „tortából” nem részesülő lapok egyébként gyakran kifogásolják, hogy ismeretlen szempontok alapján osztják szét a hirdetési pénzeket. A Magyar Időkről például hivatalosan nem tudni, hogy hányan olvassák, mégis rendszeresen hirdet benne a kormány. Közben olyan nagyobb olvasottsággal működő lapok maradnak ki a szórásból, mint az Index.hu, valamint még a bezárása előtt legnagyobb politikai napilapnak számító újság, a Népszabadság.
Lapunk megkérdezte a pénzek elosztásáról döntő ügynökségeket, milyen szempontokat mérlegelnek, amikor szerződést kötnek egy újsággal. Megkeresésünkre azonban nem érkezett válasz. A közvetlenül a népszavazás előtt kiosztott 800 millió fele a Magyar Időkhöz és a Mediaworkshöz ment.
