A 47 tagú Emberi Jogi Tanács új tagjairól tartott voksoláson a világszervezet közgyűlésének 144 tagja szavazott Magyarország mellett. A mandátum három évre szól, és 2017-ben kezdődik.
A választás a nemzetközi sajtóban feltehetőleg nagy visszhangot fog kapni, mivel Magyarország és Horvátország (114 szavazat) is megelőzte Oroszországot, amely 112 voksot kapott. (A kelet-európai országoknak fenntartott két helyért Oroszország, Horvátország és Magyarország versengett.) Ebben valószínűleg része volt annak is, hogy a hét elején több mint 80 humanitárius szervezet arra szólította fel a világszervezet tagállamait, hogy Moszkva Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra az Emberi Jogi Tanácsba.
A tanács fontos kormányközi testülete a világszervezetnek. Az ENSZ Közgyűlése – az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága utódjaként – 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása.
Magyarország egyszer már volt tagja, mégpedig 2009-től 2012-ig. A választás regionális alapon történik, a jelölteket a térségek választják ki, ha nincs vetélytársuk, a megválasztásuk gyakorlatilag eldöntött kérdés. Így került be például most a testületbe Szaúd-Arábia is – amelyet pedig rengeteg bírálat ér civil szervezetek részéről jemeni hadjárata, az ottani bombázások miatt –, méghozzá 152 szavazattal.
Magyarország ENSZ-nagykövete az idén júniusban nyújtotta be az ENSZ Közgyűlése elnökéhez azt a levelet, amelyben előterjesztette, hogy Magyarország ismét jelölteti magát a tanácsba. A levélhez csatolt dokumentumban Budapest önkéntes ígéretet tett és kötelezettséget vállalt a többi között például az emberi jogok nemzetközi rendszerének erősítésére, a párbeszédet és együttműködést lehetővé tevő „átfogó megközelítések” erősítésére, amelyek célja a tanács reagálási képességének javítása. Szerepelt az önként vállalt kötelezettségek között az évente megrendezett Budapesti Emberi Jogi Fórum folytatása, a csatlakozás nemzetközi emberi jogi kezdeményezésekhez vagy újabb diszkriminációellenes intézkedések foganatosítása.
